A McMaster Egyetem friss tanulmányából kiderült, hogy a klórpirifosz lelassítja az egerekben a barna zsírszövet kalóriaégetését, ezzel lassítja az anyagcserét, és hozzájárulhat az elhízáshoz. A kalóriaégetés csökkenése diéta által kiváltott termogenezis néven ismert, és ilyenkor a szervezet az extra kalóriákat zsírként eltárolja, azaz elhízást okozhat.
A kutatók egyébként 34 széles körben használt rovarirtót és növényvédőt teszteltek ebből a szempontból, majd végül a klórpirifoszt vizsgálták meg magas kalóriatartalmú diétán tartott egereken. A Nature Communications tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a klórpirifosz károsan befolyásolta a barna zsírszövet energiaégető tevékenységét.
Míg a fehér zsírszövet (másik nevén sárga zsírszövet) funkciója nem más, mint eltárolni a szükségesnél több kalóriát, vele szemben a barna zsír, ha a megfelelő körülmények adottak, éppen a kalória égetésével vesz részt a hőtermelésben.
A kutatási eredmények azt mutatták, hogy a klórpirifosznak mindössze napi negyven kalóriával kell befolyásolnia a szervezet barna zsírszövetének energiaégetését ahhoz, hogy hízáshoz vezessen. Ez évente 2,3 extra kilót jelent önmagában, mindenféle egyéb faktor nélkül.
Korábbi kutatások is vizsgálták a klórpirifoszt, mint a túlsúly lehetséges okát, de ezek mindig a megnövekedett bevitellel számoltak – ez pedig extra kalóriákat is jelentett. Ez az első kutatás, ami a barna zsírszövet energiaégető tulajdonságait is megnézte. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy ez mindössze egy egérkísérlet – ahhoz, hogy egyértelmű összefüggéseket lehessen kimutatni, klinikai kutatásokra lesz szükség.
2020. február 16-ig az Európai Unió minden tagállamában visszavonták a klórpirifosz használatát, addig ez volt a legnagyobb mennyiségben felhasznált rovarölő szer hatóanyag. Az első klórpirifosz hatóanyagú növényvédő szert 1965-ben hozták forgalomba az Egyesült Államokban. Napjainkban a klórpirifosz a világon a legnagyobb mennyiségben felhasznált szerves foszforsav-észter hatóanyag: 50 féle növénykultúrában, több mint 140 kártevőfaj ellen engedélyezett a felhasználása, s mintegy 88 országban használják.
Magyarországon is a klórpirifosz volt a legszélesebb körben alkalmazott szerves foszforsav-észter, mely számos kultúrában alkalmazható állománypermetezésre, illetve talajfertőtlenítő szerként.
Bár az EU-ban már nem használható, a külföldi termékeken még mindig lehet, ezért nem zárható ki az sem, hogy magyarok érintkezzenek a szerrel.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Hozzászólások (0)
A hozzászólás íráshoz belépés szükséges!