Rossz úton járnak a magyarok az étkezést illetően – Pedig egyre nagyobb igény lenne a változásra

Egyre több ember számára fontos, hogy honnan és pontosan mi kerül az asztalukra - mutatta ki egy friss brit kutatás. 

Egyre több vásárló mutat érdeklődést az organikus élelmiszerek és italok iránt, főleg azóta, hogy a járvány megerősítette az állatjólét és az egészségmegőrzés fontosságát – írja a Trademagazin a Waitrose legfrissebb kutatására hivatkozva.

A brit áruházlánc felmérése alapján a válaszadók fele szeretné, ha a kiskereskedők több információt osztanának meg arról, milyen körülmények között és mennyire etikusan készültek az adott élelmiszerek, italok. A brit válaszadók háromnegyede több hazai terméket szeretne látni a boltok polcain, és az is egyre fontosabb számukra, hogy nem csak a boltokban, de az online rendelések során is fenntarthatóbb csomagolásba tegyék a termékeket.

Mindeközben Magyarországon a Greenpeace szerint a hivatalos táplálkozási irányelvek itthon sem a fenntarthatóságot, sem egészségünket nem szolgálják.
Egy brit kutatócsoport 85 ország - köztük Magyarország - táplálkozási és étrendi ajánlásait vizsgálta, a tanulmány szerint pedig az emberek szinte minden vizsgált országban több vörös húst és feldolgozott hústerméket fogyasztanak annál, mint amennyit az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánl. Gyümölcsökből, zöldségekből, babból, dióból és teljes kiőrlésű gabonából ellenben sokkal kevesebbet fogyasztunk a kelleténél, ez alól csak néhány ország lett kivétel.
A 85 országból mindössze két ország, Sierra-Leone és Indonézia az, amely az étrendi ajánlásait összhangba hozta az egészségügyre és klímavédelemre vonatkozó céljaival.
A The Lancet nevű orvostudományi magazin ajánlása szerint a fenntartható és egészséges étrend globálisan akkor lehetne kivitelezhető, ha a fejlett országok háromnegyedével csökkentenék a vörös hús fogyasztását. Ennek a radikális változtatásnak a beiktatásával könnyebben lehetne fedezni az emberiség táplálékszükségletét, jelentős mértékben csökkenne az üvegházhatású gázkibocsátás, valamint az étkezéssel összefüggő korai halálozások és betegségek, pl. szívbetegségek, stroke, rákos megbetegedések és cukorbetegség előfordulása.
Mi lenne a megoldás?
A kutatók szerint a különböző nemzeteknek új étkezési javaslatokat kellene készíteniük a mai tudományos ismeretekkel összhangban. Egyre több bizonyíték áll amellett, hogy az élelmiszerelőállítás az egyik legnagyobbüvegházhatású gáz kibocsátással járó tevékenység. Az új iránymutatásban országonként szerepelnie kéne a marhahúsra és a tejtermékekre vonatkozó szabályozásoknak aszerint, milyen mennyiségben fogyasztják az emberek ezeket az élelmiszereket, valamint újabb példákat kéne bemutatni arra vonatkozóan, mi számít egészségesnek és fenntarthatónak, beleértve a növényi alapú étrendeket is.
Az országoknak újra kellene gondolniuk a közétkeztetés, kiemelten a gyermekétkeztetés rendszerét is, a fiataloknak pedig jobb minőségű, több zöldségből és gyümölcsből álló ételt kellene biztosítani a mindennapokban.
A Greenpeace szerintez nemcsak az egész ország egészségének, gyermekeink jövőjének egyik alapfeltétele, hanem környezetvédelmi szempontból is jelentős hatása lenne: az ökotermelés általános elterjedésével megóvhatnánk hazánk sokszínű élővilágát és nagy lépést tennénk a klímavédelemért.

Címlapról ajánljuk

További cikkek