{ CKÉP = 86778, 6 }

A nagyböjt idején eredetileg minden állati eredetű élelmiszert mellőzni kellett, de a tejtermékek és a tojás fogyasztásának tilalma alól már a 17. században felmentést kapott Magyarország Rómától. A hal ugyan szintén böjti ételnek számított, de csak a kiváltságosabb, módosabb réteg számára, a társadalom nagyobbik hányadának a 17-18. században is nehezen hozzáférhető alapanyaga volt.

{ CKÉP = 98791, 6 }

Miután a tejtermékek fogyasztása szabaddá vált a böjt alatt, tulajdonképpen ezek az alapanyagok határozták meg a húsvét előtti ételsorokat. Zsír helyett többnyire vajat használtak a főzéshez-sütéshez, ritkábban növényi olajokat. A túrót már jó előre nagy mennyiségben készítették, hogy a részleges absztinencia napjaira jusson elegendő. Jellemző volt a cibereleves, keszőce fogyasztása, a különféle zöldséglevesek, főzelékek, esetleg békából, csigából, teknősből készült fogások készítése.

{ CKÉP = 89141, 6 }

Bornemisza Anna 1680-as szakácskönyvében (amely alapvetően egy módos, fejedelmi konyhát mutat be) egy császári vendégséghez böjti napon pl. a következő ételeket szolgálták fel: mondolalevest, tyúkhaszonbúl rántottát almával, zöldbékát rántva, aszú pisztrángot borsólével, apró, fekete tengeri csigát, sajtkását, süvegfánkot és végül mindenféle gyümölcsöket. De ez csak töredéke a mintául szolgáló ételsornak, amelyen a három fogásban 85 (!) különböző ételt szolgáltak fel.

Egy 19. századi, kevésbé gazdag háziasszonyoknak íródott szakácskönyvben már szerepel a böjti ételek között a sörleves, csokoládéleves, tucatnyi különböző tojásétel, árticsóka főzelék, káposztás fogások, de persze helyet kap a béka, rák és teknős is, bár ezek az állatok itt már csak 9 recepttel képviseltetik magukat.

{ CKÉP = 189770, 6 }

A tavasz eleji böjtnek a vallási okok, a lélek megtisztulása és a húsvétra való hangolódás mellett gyakorlati haszna is volt. Egyrészt nem csak a hit, hanem a test megújulására is szolgálhatott egyfajta méregtelenítésként, másrészt a téli időszak alatt kiürült kamrákból való főzést is megkönnyítette. A karácsonyi és húsvéti ünnepkörökhöz hagyományosan többnapos lakoma társul, amelyre anyagilag is könnyebb lehetett felkészülni egy paraszti háztartásban, ha az azt megelőző hetekben a drágábbnak számító alapanyagok, mint a húsfélék fogyasztása mellőzött volt.