Retro 2020.11.30.

Régi áprilisi hagyományaink – Így készültek a Húsvétra nagyszüleink

Petrás Gabriella

Tudod melyik napot nevezték zöld csütörtöknek, és mikor ettek ciberét a régiek? Húsvét előtti népszokások, amik meghatározták a felmenőink mindennapjait.

Régen nem volt mindegy hogy melyik nap, milyen házimunkát végeztek, mit mikor vetettek el, és az sem, hogy melyik időszakban mit ettek. Ismerd meg te is, miként várták a Húsvétot nagyanyáink és dédanyáink idejében!

Április 1., bolondok napja

Régen úgy tartották, hogy aki ezen a napon veteményez, minden bizonnyal bolond, és jó termésre sem számíthat. Sőt, ezen a napon jellemzően semmilyen új dologba nem volt jó belekezdeni, mert a régi hagyományok szerint nem sok jó sült ki belőle. Sok nép kultúrájában április 1. volt az újév első napja, azonban a keresztény hagyományok amolyan bolond újévként tartották számon, amiből a bolondok napja a mai napig megmaradt.

Április 14., Tibor napja

Népi megfigyelések alapján, ha ezen a napon a cseresznyefa virágzik, akkor bőséges szőlőtermés várható. De a széna is bőséges lesz, ha ilyenkor már zöldell a vetés. Tibor napján vélték először megszólalni a kakukk madarat is, ami a jó időt vetítette előre.

egyensúly süti

Szőlő-szelet

Április 24., Szent György napja

Az 1800-as években április 24-e piros betűs napnak számított, ekkor történtek a tisztújítások, és álltak szolgálatba a napszámosok, pásztorok. A hagyományok szerint április 24-e, Szent György napja után számíthatunk valódi felmelegedésre. Ezt a napot gonosz járó napnak is nevezték, ugyanis úgy tartották, hogy ezen a napon a boszorkányoknak igen nagy a hatalmuk, azonban április 24-e inkább az egészségre, a jólétre és a termésre vonatkozó jóslásokról maradt híres.

Ha Szent György napja előtt valaki a szabadban fürdött, egészséget biztosíthatott magának, és úgy vélték, hogy ha ilyenkor varjú bújik meg a veteményesben, gazdag termésre lehet számítani. A kukoricát is április utolsó hetében vetették, de a tejtermelést sem bízták a véletlenre: az április 24-én kihajtott tehenek nyakában piros kendőbe kötött templom faláról lekapart vakolat lógott a siker érdekében.

Április 25., Márk napja

Április 25-e búzaszentelő napként i ismert. Ezen a napon a misén a pap jó termésért imádkozott, a keresztre pedig búzából készült koszorút tettek. Némely helyeken a hívők megszentelt búzacsomókat vittek magukkal haza, máshol otthonról hozták, hogy megszentelje a pap.

Nagyhét

Régen sokkal komolyabban vették a böjti időszakot, mint napjainkban: az emberek egyszer laktak jól egy nap, de akkor sem került hús, állati termék, vagy zsíros étel az asztalra. Jellemzően ciberét, és pattogatott kukoricát ettek, és más növényi alapú ételeket. A Virágvasárnaptól Húsvétig tartó hét a nagyhét: úgy tartották, hogy az a munka, amit ezen a héten végeznek, nagy értékkel bír. Ilyenkor végezték a tavaszi nagytakarítást, a meszelést és a nagymosást is, de jellemzően az hét első felében.

meggyleves

Régies meggyleves

Virágvasárnap

A Húsvét előtti vasárnapon, Virágvasárnapon vonult be Jézus Jeruzsálembe, akit pálmalevelekkel üdvözöltek. Ezért ezen a napon pálmalevelet, nálunk barkát szentelnek, amit gyógyításra éppúgy használtak, mint rontás ellen, vagy arra, hogy elkerülje a házat a villámcsapás, valamint a termést és az állatokat a jégverés.

Nagycsütörtök

Nagycsütörtökön a harangok Rómába mennek, és szombatig meg sem szólalnak, helyette régen kereplővel hívták a hívőket misére. Ezen a napon árulta el Jézust az utolsó vacsora után Júdás 30 ezüstpénzért. Ha nagycsütörtökön esett az eső, jó termésre számíthattak a gazdák a mondás szerint. A Nagycsütörtököt zöldcsütörtöknek is nevezték, mivel gyakori volt a zöld színű, sokszorspenótos ételek fogyasztása.

spenótfőzelék

Spenót főzelék egyszerűen

Nagypéntek

Nagypéntek az a nap, amikor Jézus meghalt a kereszten. Az ezen a napon ültetett burgonyáról úgy tartották, nagy szemű lesz, de más munkát nemigen végeztek, csak a legszükségesebbeket - sok helyen még tüzet sem gyújtottak. A böjt ezen a napon volt a legszigorúbb, jellemzően krumplit, puliszkát, tojást, gyümölcsből készült befőttet, savanyúságot, bablevest, főtt tésztát ettek lekvárral, túróval, dióval.

puliszka

Túrós sült puliszka

Nagyszombat

Nagyszombaton újra megszólaltak a harangok, és a háziasszonyok nekiláttak a teendőiknek: megfőzték a húsvéti sonkát, a kolbászt és a tojásokat, megsütötték a kalácsokat, valamint a süteményeket. Este, a feltámadási szertartás után véget ér a böjt, amikortól már lehet húst fogyasztani, és sok család ekkor ette meg a húsvéti vacsorát is.