Amit a sajtokon penésznek hiszünk, szerencsére nem minden esetben az! Érdemes alaposabban megvizsgálni a sajtot, mielőtt egyenesen a kukában végezné.
Mi az a fehér kéreg, ami nem penész?!
Az a bevonat, ami képződik rajta, az úgynevezett sajtkristály. A sajtkristályok kalcium-laktát és tirozin képében jelentkeznek: sem a kalcium-laktátnak, sem a tirozinnak nincs saját íze, de a sajt aromásabbnak érződik tőlük, azaz a sajt még finomabbá válik.
Tudtad?
A mozzarella egyharmaddal kevesebb zsírt tartalmaz, mint többi társa, így ideális kiegészítője lehet a zsírszegény diétáknak. A másik jó oldala, hogy tele van proteinnel, így a konditerem után igazán hasznos a fogyasztása, és még a teltségérzetet is gyorsabban eléred, mint más fajtákkal.
Mi az a kalcium-laktát?
A kalcium-laktát egy kalciumionból és tejsavból álló só, amely gyakran megtalálható a sajtokon, különösen a cheddaron.
A sajt érlelése során lebomlik a benne lévő laktóz, és tejsav jön létre. Ahogy a tejsavszint emelkedik a sajtban, elkezdhet kalciumionokhoz kötődni, kalcium-laktátot képezve.
Tudtad?
A tej proteintartalmának nagy része sajnos elvész a sajt készítése közben. De nem így a ricottánál! 10 dkg sajtban 14 gramm izomformáló fehérje található. Magas aminosav-tartalma is segíti az izomzat fejlesztését. Ahogy a kalcium-laktát szintje emelkedik, eléri azt a pontot, ahol kikristályosodik, láthatóvá válik. Ezt hisszük mi penésznek.
A sajt laza csomagolásban való tárolása vagy a hőmérséklet-ingadozásnak való kitétele elősegítheti a kalcium-laktát-kristályok kialakulását, de ettől a sajt még teljes nyugalommal fogyasztható.
Érdekesség!
Egy 2015-ös kutatás megállapította, hogy akik naponta fogyasztottak 10 dkg fetaszerű, krémfehér sajtot, azoknak körében 20 százalékkal kevesebb volt a szív- és érrendszeri megbetegedések száma, és 41 százalékkal kevesebb stroke fordult elő náluk.
Más krémes sajtokhoz képest a fetában 30 százalékkal kevesebb a telített zsírsav, ami az artériák elzáródásáért felelős.
Szerző: Németh Orsi
Készíts isteni őszi recepteket az oldalról: