Ironikus, de a Covid-járvány hozta divatba a minőségi kovászos kenyerek fogyasztását, sőt, házi készítését – ezzel együtt pedig a kovász otthoni nevelgetését, etetését. Ha azonban nem kaptunk kedvet a sütögetéshez, de minőségi kenyérre vágyunk, ellátogathatunk a gombamód szaporodó hazai kovászos pékségekbe. Ezek létjogosultságáról és nem utolsó sorban igen magas árairól Peller Mariann és Anna az rtl reggeli műsorában Jókuti András "Világevő" gasztrobloggert faggatta. A kiindulópont pedig Dragomán György cikke volt, miszerint már Párizsban is olcsóbb egy croissant, mint egy minőségi hazai pékségben.
A műsor itt megtekinthető:
Jókuti szerint első körben érdemes otthon a családban egy vakteszttel próbálkozni, és megkóstoltatni valakivel egy olcsó, zacskós műkenyeret meg egy igazi kovászosat, amiben csak a szükséges (liszt, só, víz, kovász) alapanyagok szerepelnek. A minőségi kenyér finomabb, tovább eláll, laktatóbb, egészségesebb, és még néhány gluténérzékeny is könnyebben megbírkózhat vele. Sőt, a fogyókúrázóknak is kedvezőbb választás, hiszen lassabban felszívódó szénhidrátról beszélünk.
Egyszer megérdemli a jó pékség, hogy kipróbáljuk, mert teljesen más világ
– vallja Jókuti András.
Na de miért ilyen drága?
András szerint egészen egyszerűen azért, mert a minőséget fizetjük meg:
a szaktudást (a kézműves pékségek pékei nem ritkán külföldön tanulják a szakmát), a szakmunka nehézségeit, azaz a hajnali kelést, a megterhelő fizikai munkát, ezen kívül a tökéletes minőségű és nem olcsó lisztet, valamint a helyiséget, a működtetést, és így tovább.
A péksütemények tekintetében viszont mindhárman egyetértenek abban, hogy ezekben a kovászos pékségekben inkább tekinthetők luxustermékeknek a 2000, néhol akár 3000 forint /darabáras pisztáciás croissant-ok.
A legkifizetődőbb és legegészségesebb pedig természetesen az, ha házi kovászt nevelünk, és saját péktermékeket sütünk.
Még több friss hír: