Az ember persze igyekszik programokat kitalálni, táborokat szervezni, de ezt nem mindig engedik az anyagi lehetőségek sem, és van, amikor a gyerek túl kicsi az ilyenekhez. A másik variáció az, hogy szabadságot veszünk ki, és állandó programokat szervezünk. Jönnek a nagy séták, kirándulások, kis vidámpark, nagy állatkert, játszótér, sőt, a szerencsésebbek az otthoni kertben is tudnak homokozni. Nem utolsósorban pedig jönnek az otthoni készítsd magad ötletek, só-liszt gyurma, gyertyaöntés vagy akár a sütés-főzés.
Én igazán igyekszem a gyerekemet egészségesen etetni, de vannak olyan korszakok, amikor semmi más nem megy, csak a rántott hús sült krumplival. Akkor annyiban hagyom, és nem esem kétségbe. Valahogy így vagyok ezzel a "csináld magad" projekttel is. Annyira jópofa, hogy egyszer-egyszer belefér ez a töménytelen cukor is, ami egyébként nálunk nemcsak hogy tiltott, de nincs is soha a háztartásunkban.
A 2 és fél éves kisfiam persze mindenféle biztonsági lépést megtéve örömmel zúzza porrá a savanyúcukorkát. Hangos is, hasznos is, és levezeti az energiáit. Aztán persze jön a legjobb rész, hozzányúlni a ragacsos cukorkatörmelékhez, és a tepsibe, idézem, „óriási meg iciri-piciri” kupacokat halmozni. Az már csak a mami ötlete, hogy néhány szebb cukorkát egészben hagytunk, és azt tettük a halmok közepére.
A sütőt együtt kapcsoltunk be, de persze egyedül tettem be a tepsit, és néhány perc elteltével egyedül is vettem ki. De közben izgatottan guggoltunk a sütő ajtaja előtt, és néztük, ahogy fokozatosan összeolvadnak a kis halmok. A nagyobbak már egyedül is beletehetik a pálcát a még folyós cukormasszába, de az enyémnek még nem engedtem.
Viszont 10 perc várakozás és 2 torony felépítése és lerombolása után ő vehette ki a tepsiből a kész nyalókát. Földöntúli örömmel vette a szájába, majd köpte is ki azonnal. Neki, aki még sosem evett cukorkát és nincs hozzászokva, túl édes. Az apjának viszont...
Galéria
Unaloműző nyalóka készítése
A dekorációt köszönjük a Butlers-nek!
