A sikeres, kiegyensúlyozott testsúlycsökkenés egyik pillére az energiaegyensúly - azaz hogy viszonyul egymáshoz a napi tevékenységünk során elhasznált energia mennyisége és a táplálékkal bevitt energia mennyisége. E kettő különbségének fontos szerepe van abban, hogy testsúlyunk a normál tartományban marad-e, vagy esetleg túlsúly, elhízás alakul ki.

Az energiaegyensúly mellett természetesen fontos a genetikai kódunk is, az egyéni anyagcsere-jellemzőink, esetleg fennálló krónikus betegségeink is - de ebben a cikkben most csak a kalóriákkal foglalkozunk.

Hány kalóriára van szükségünk?

A napi energiaszükségletünk függ nemünktől, életkorunktól és jelenlegi testsúlyunktól. A férfiak mázlisták, mivel eleve magasabb az alapanyagcseréjük, így több kalóriát fogyaszthatnak, illetve a fiatalok is előnyben vannak, mivel ahogy öregszünk, úgy csökken az alapanyagcserénk. Minél nagyobb a súlyunk, annál több energiára van szüksége szervezetünknek a működéshez, így a nagyobb testsúlyhoz magasabb alapanyagcsere is tartozik, de ezt azért ne tekintsük mázlinak, ha súlyunk a normál tartomány fölött van.

Napi energiaszükségletünk két fő részből áll össze:

1. Az alapanyagcsere

Ez az az energiamennyiség, amelyre a szervezetünknek nyugalmi állapotban szüksége van pusztán ahhoz, hogy éljünk, létezzünk, hogy szerveink működni tudjanak. Ezt egy nemzetközi sztenderd képlet alapján határozhatjuk meg, de ezzel most nem untatlak titeket, sokkal egyszerűbb, ha kiszámoljátok alapanyagcseréteket Alapanyagcsere-kalkulátorunkkal.

2. Fizikai aktivitásunkból fakadó energiaszükséglet

Azaz fizikailag mennyire aktívan töltjük mindennapjainkat, beleértve ebbe a munkavégzésünk során kifejtett aktivitást (irodai munka vs. rakodómunkás) és a szabadidős aktivitásunkat is - kanapékrumplik vagyunk-e vagy heti ötször járunk a fitnessterembe. Az egyes fizikai aktivitási fokozatokhoz különböző állandó szorzók tartoznak, amelyekkel az alapanyagcserénket szorozzuk fel.

Egy példa: adott egy 38 éves, 60 kg-s hölgy, aki titkárnőként dolgozik (ülő munka), viszont heti kétszer fut rendszeresen és heti kétszer jár kardió-edzésre. Az ő alapanyagcseréje: 1351 kcal, azaz ennyi kalóriára van szüksége szervezete alapműködtetéséhez. Ezt megszorozzuk 1,6-tal (a könnyű munkavégzés+aktív szabadidős tevékenység szorzójával), így megkapjuk a napi energiaszükségletét: 2162 kcal.

Számoljátok ki, hogy hány kalóriára van szükségetek Napienergiaszükséglet-kalkulátorunkkal!

Ok, megvan, hogy mennyi energiára van szükségem egy nap, de mihez kezdjek ezzel a számmal?

1. Ha testsúlyunk a normál tartományban van, akkor tartsuk napi energiabevitelünket a kiszámított érték körüli szinten. Ez nyilván nem jelenti azt, hogy pontosan annyinak kell lennie, a példában szereplő (normál súlyú) hölgynek pl. egy 2000-2200 kcal-os étrend pont jó átlagban.
2. Ha azonban fogyni szeretnénk, akkor a napi energiabevitelünknek ez alatt az értéknek kell lennie, valahol az alapanyagcsere környékén - de ez annak is függvénye, hogy mennyire vagyunk fizikailag aktívak. A kalkulátorok nem számolnak azzal (de a szakértők és a műszerek igen), hogy ha növeljük izomtömegünket, akkor alapanyagcserénk is nőni fog, hiszen izmaink munkájához több energiára van szükségünk, mint zsírszöveteink pihenőállásban tartásához. A személyre szabott, kiegyensúlyozott testsúlycsökkentéshez szükséges napi energiabeviteli értéket érdemes szakemberrel meghatároztatni, ráadásul arra is figyelemmel kell lennünk, hogy ahogy csökken a súlyunk, ill. nő az izom-arányunk, úgy változik ez az érték, így érdemes ezt időről időre újra megállapíttatnunk.
3. Ha testsúlyt szeretnénk növelni, akkor érdemes efölött a napi energiaszükségleti érték fölötti célt kitűznünk. Azonban természetesen nem mindegy, hogy milyen módon, milyen összetételben szeretnénk a testsúlyunkat növelni, ezért a legálisan járó pluszkalóriákat ne csokoládéból, egyszerű szénhidrátokból, zsírszalonnából fedezzük, hanem jó minőségű szénhidrátokból, fehérjékből, zsírokból. A személyre szabott testsúlynövelő étrendhez is érdemes szakemberrel konzultálni, illetve itt is kiemelt szerepe van a fizikai aktivitásnak, a cél elérését leginkább támogató mozgásforma megtalálásának.

Természetesen a kalóriamennyiség mellett számít az is, hogy milyen forrásokból származik a testünk számára szükséges energia. Az optimális működéshez szükségünk van mind fehérjékre, mind zsírokra, mind szénhidrátokra, vitaminokra és ásványi anyagokra, ezek optimális arányára és megfelelő napi elosztására. Azaz sikeres testsúlycsökkentésnek szükséges, de nem elégséges feltétele pusztán a kalóriák számolása.