Zsebkertem 2020.11.30.

Óriási károkat okoz az időjárás a hazai gyümölcstermesztésben

Nosalty

A korábbi fagyok, és azt azt követő özönvízszerű, csapadékos idő elpusztította a gyümölcsök jelentős részét, és a növénytermesztésben is komoly károkra kell számítani.

Sajnos a rendkívül rossz időjárási viszonyok a növény, és a gyümölcstermesztést egyaránt nehéz helyzetbe hozták. Petőházi Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) osztályelnöke ismertette, hogy a szántóföldi növénytermesztés szempontjából már a téli időjárás sem volt optimális: nem volt hóborítás, és az enyhe idő miatt a kórokozók, kártevők is alig pusztultak.

A tavasz is a szokásosnál korábban érkezett meg, ráadásul egy több mint tíz hétig tartó szárazságot hozott magával, amelyet az őszi vetésű kultúrák meg is sínylettek. A napokban 30-80 mm közötti eső érkezett, ez azonban lokálisan, több helyen óránként 20-30 milliméter körüli intenzitással, amely néhol már károkat okozott.

Mártonffy Béla, a NAK kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke szintén azt emelte ki, hogy a kertészeti kultúrák számára is kedvezőtlen volt az elmúlt hónapok időjárása. Az enyhe tél a kórokozókat, kártevőket alig gyérítette, a korán beköszöntő tavasz miatt hamar elindult a gyümölcsfáknál a rügyképződés.A gyümölcsök virágzásának időszakában szinte heti rendszerességgel érkeztek fagyok, így minden gyümölcsfajt károsított a hideg időjárás. Emiatt a szokásos termésmennyiség felére, 500 ezer tonnára lehet számítani idén gyümölcsből.

Ezt láttad már?

Jön az ŐSZIBARACK: miért jó nekünk, és miben más kopasz társa, a nektarin?

Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a napi.hu-nak a gyümölcsökkel kapcsolatban azt nyilatkozta, a szokásos terméshez képest kajszibarack 20-25 százaléka, az őszibarack 35-40, a cseresznye 30, míg a meggy és az alma csupán 50 százaléka terem majd meg.

A mostani, az átlagosnál hűvösebb, csapadékos időjárás vontatottá teszi a szamóca érését, acseresznyénélés a meggynél repedést, így minőségromlást idézhet elő.

A szabadföldi zöldségkultúrákban a tavaszi aszály késleltette a mag kelését és a palánták fejlődését. Emiatt, illetve a hűvös éjszakák miatti hőösszeg-hiány következtében az átlagosnál 7-10 nappal később érnek a növények. Ez bizonyos kultúrák esetében hátráltathatja a másodvetéseket. Ugyanakkor a mostani esőzések a szántóföldi zöldségekre kedvezően hathatnak, részben ellensúlyozhatják az aszály káros hatásait - jegyezte meg a szakember.