Bazsalikom

A friss zöldfűszerek cserepekben szomorkodó verzióját ugyan egész évben megtalálhatjuk a boltokban, azonban, mint minden zöldség-gyümölcsnek, ezeknek is megvan a maguk kijelölt szezonja. Főleg a bazsalikomnak: ez a zsenge, aromás fűszer bírja a legkevesebb ideig, nyár elején köszön be hatalmas csokraival, és szeptember közepénél nem is marad tovább. Készítsünk belőle fűszerolajat, tartósítsuk sóval vagy tegyünk el egy gigászi adag pestót!

Őszibarack

Nevéből még azt is hihetnénk, hogy a lédús gyümölcs a lombhullató évszakban is végig velünk tart, azonban az igazság nem ilyen kegyes: július közepétől nagyjából szeptember végéig élvezhetjük a barackba való harapásokat, ami slussz, viszonylag hirtelen elhagyja a terepet. Mielőtt azonban ezt megtenné, csípjük el a grabancánál fogva, főzzünk belőle lekvárt, befőttet, aszaljuk meg, esetleg fermentáljuk.

Paradicsom

Talán ez a gyümölcs játszotta ki legjobban a szezonalitás korlátait, az évek során szépen-lassan elhitette velünk, hogy bizony, az év bármelyik napján élvezhetjük pirosan umamis ízét. Pedig a paradicsom is ugyanúgy ki van (legalábbis ki volt) téve a természet körforgásának, utolsó, a nyári utómelegben beérett darabjait szeptember havában még elcsíphetjük, de aztán netovább. Így a szezon végén van, hogy olcsóbb áron adják: ragadjuk meg az alkalmat, készítsünk egy kamrára való paradicsomkonzervet, passatát, sűrítményt, aszalványt!

Kápia paprika

Ahová a paradicsom megy, általában a paprika mindig követi, még ha ez a hely épp a szezonhalál is. Szintén hozzászoktunk, hogy kápiát, kaliforniait és pritamint akkor veszünk, amikor csak kedvünk tartja, de ha valaha haraptunk már a decemberi, márciusi paprikák vizes, íztelen, napfényhiányos húsába, tudhatjuk, hogy nem éri meg szezonon kívül babrálni velük. Vigyünk haza inkább egy nagy adag kápiát most, süssük meg, húzzuk le a héját és vagy fojtsuk olajba vagy tegyük el pestóként/krémként.