A croissant nem francia, avagy 3 nemzetközi étel valódi hazája

Nápolyban pizzát eszünk, nem pedig nápolyit, és a francia fővárosban sem a párizsi az alapvető élelmiszer. Ezzel tisztában is lennénk, de vannak olyan kedvencek, amik vitás eredettel rendelkeznek.

Ha valaki azt állítaná, hogy a somlói galuska nem magyar, és a gong bao csirke nem kínai, akkor bizonyára furcsán néznénk rá. Pedig nagyon sok olyan nemzetközi étel létezik, amelynek vélt és valós születési helye nem egyezik. Vagy például valódi vita, gasztrokulturális összetűzés alakult ki az eredete kapcsán. Hajlamosak vagyunk elkönyvelni, hogy egy-egy fogás már a nevéből és a jelenlegi gasztronómiai pozíciójából fakadóan egy-egy nemzethez tartozik, de eredetük gyakran meglepő, vagy éppen kalandos. Közülük mutatunk most három érdekes nemzetközi ételt.

A croissant nem francia, avagy 3 nemzetközi étel valódi hazája

A croissant valójában inkább osztrák, mint francia

Már írásmódja és kiejtése is azt sejteti, hogy Európa gasztro-szívcsakrájából származik a leveles tésztás, foszlós, vajas péksütemény, de az ő története nem egy régi francia sütödéből indult… sokkal több itt a réteg!

Őse ugyanis az osztrák „kipfel”, ami a kifli megfelelője, és 1683 után kezdtél el a gyártását, miután Kara Musztafát és a török sereget kiebrudalták Bécs városából.

Létezik egy olyan legenda, miszerint egy hajnalban kenyeret sütő péknek tűnt fel, hogy a törökök ostromra készülnek, és azonnal mozgósított mindenkit – így időben sikerült leverni a hódítókat. A kifli formája pedig valóban hasonlít az oszmán birodalom jelképére, a növekvő holdra. Igen ám, de hogy került akkor Franciaországba?

Az egyik lehetséges eredettörténet, hogy Ausztriai Mária Antónia, vagyis Marie Antoinette hozta el a kiflit a francia udvarba, de 1850 előtti feljegyzés nem nagyon van róla. Az is lehet, hogy az az egész csak romantikus belemagyarázás, egy kicsit jobb PR a hírhedt, tékozló, szerencsejáték-függő királynénak, hogy legalább az imádott croissant-hoz köze van. 1850-ben viszont egy osztrák férfi bécsi típusú pékséget nyitott Párizsban, az említett kipfellel, császárzsemlével, bécsi kenyérrel. Rövid ideig üzemelt, de a városlakók nem felejtették el az isteni bécsi péksüteményeket és egyre több utánzó jelent meg, a 19. században már tele volt Párizs bécsi pékségekkel.

A leveles tészta ötlete viszont ezekben az időkben jött, így franciásodott a kifli, vett fel sok-sok vajat, és lett az a pillekönnyű, művészien levegős, és szinte méhsejtre emlékeztető keresztmetszetű csoda, amit ma croissant-nak hívunk. Érdekesség, hogy a félhold alak a franciáknál tényleg általános, az „egyenesített” további rokonokhoz képest.

Habkönnyű croissant

Macera ide vagy oda a vajas tésztánál nincs jobb! Ha a croissant-t úgy készítjük, hogy a tésztájába és külön a lapok közé is gyúrunk a fagyos vajból, akkor csodálatos rétegeket ...

Házi vajas croissant

A három napos croissant története avagy a tantrikus croissant. Nem hiába nem foglalkoztam eddig croisssant készítéssel, azért azzal tisztában voltam, hogy megugorja a muffin készítési ...

Gyors croissant

Nem nagyon szoktam péksüteményeket készíteni, de most ennek is eljött az ideje. Nagyon finom, nálunk sikert aratott. A desszert.eu oldalán találtam a receptet.

Hummusz, ami körül csak balhé van

Annyira egyszerű és annyira evidens a szezámos csicserikrém, hogy a közel-kelet megannyi országa sajátjának vallja, tiszteli, szereti. A könnyen elkészíthető, a pénztárcát sem terhelő mennyei manna szuper fehérjeforrás, ráadásul energiadús és ízes is, pláne, ha egy-egy tájon speciálisabb fűszerezéssel kedvelik, a natúrabb helyett.

Eszik a törökök, az izraeliek, imádják a szírek, fontos alapétel Libanonban. Szuper, de honnan származik az „eredeti” receptúra? Melyik nemzet jött rá először, hogy egy ekkora aduász a csicseriborsó-szezám duója? Sajnos a régmúltból írásos feljegyzések nincsenek, először a 17-18. században egy damaszkuszi iratban találtak róla említést, de utána csend honol a hummuszról, amit úgy fest, tényleg a legalapabb közel-keleti finomságként kezeltek.

Ugyanúgy jelen van valamilyen formában (pl: krémesen, máshol rusztikus darabokkal, csípősen, nagyon fűszeresen, folyósabban, teljesen szilárdan…) Libanonban, Líbiában, Szíriában, Egyiptomban, Izraelben, Törökországban is, és ahogy egy ködös múltú kincsnél az elvárható, mindenki magának vallja az igazit, sajátjának gondolja a világ legelső hummuszát. Megfejtés pedig egyelőre nincs.

A legkrémesebb hummusz

Több trükköt is bevethetünk annak érdekében, hogy a hummuszunk tényleg a lehető legkrémesebb legyen. Ez a recept az összes ilyen trükköt tartalmazza. A végeredmény pedig magáért ...

Hummusz alaprecept és hummusz-variációk

A hummusz nem véletlenül a fél világ kedvenc mártogatósa: percek alatt elkészíthető házilag, olcsóbb a bolti verzióknál, ráadásul rengetegféleképpen variálhatjuk. Most épp ezért ...

Babhummusz

Hummusz, olcsóbban, mivel a csicseriborsó szerepét itt a vörös- és fehérbab veszi át. Próbáld ki!

Fánkos rejtélyek

Itt van nekünk ez az olajban sült, édes, megunhatatlan tészta, amit számos nemzet készít, és természetesen mindenki magáénak gondolja az eredetit. Ahogy ez lenni szokott, a legjobb dolgok esetében.

Mindenki hozzátett valamit, mindenhol vannak hagyományai, speciális elkészítési módjai, Bécstől egészen New Yorkig.

Ezen a ponton pedig bekapcsolódunk mi is a történetbe, hiszen ki ne rajongana a farsangi szalagos fánkért, baracklekváros töltettel, porcukros takaróval a tetején? Botorság lenne persze azt gondolni, hogy a farsangi fánk a sajátunk. Bécs, Olaszország is megjelenik a kétes képletben és a croissant kapcsán felmerülő Marie Antoinette ismét feltűnik a legendáriumban, de rossz helyen tapogatózunk. Az olajban/zsírban sült tészta csak jó lehet, mi jól tudjuk: sósan lángosként és édesen fánkként is.

A legősibb fánk, a görög loukoumades

Akkora kombó ez, hogy egészen konkrétan a világ első lejegyzett desszertjeként tartják számon. Sosem gondoltuk volna, de a görögök készítették el az ókori nyalánkságot, amit a fánk ősének tartunk. Ez a mai napig ismert és szeretett loukoumades, amit 776-ban, a világ első olimpiai játékai alkalmával sütöttek meg. A kis fánklabdákat mézzel locsolták és dióval hintették, és kifejezetten a nyertes atlétáknak kínálták, mintegy jutalomként, energiapótlékként, hiszen a pentatlonban, pankrációban jócskán kifáradtak. Ma már mókás belegondolni a látványba, hogy a szálkás-izmos olimpikonokat fánkkal várják a versenyszámuk után.

Holland almafánk

A hollandok híres, ünnepi almafánkja, ami leginkább a mi bundás almánkhoz hasonlít, ám az elkészítése időigényesebb.  Érdemes kipróbálni! :)

Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!

Szerző: Pákozdi Nóra


Ismerj meg további érdekes finomságokat a világ körül:

Legújabb receptek

3 napos mézeskalács-sajttorta

Egy igazi fűszeres karácsonyi finomság. A nevét azért kapta, mert a mézeskalácsok és a torta pihentetési ideje miatt 3 nap alatt készül el. Kóstoljátok meg! :)

Tejfölös-sajtos csirkecomb

A csirkecombot már előző este befűszerezhetjük, így az ízek jól átjárják a húst, másnap pedig csak a sütéssel kell majd foglalatoskodnunk. Én barna rizsből készült rizibizivel ...

Preckedli (diós linzer) cukorbetegeknek

Tálalás előtt szórjuk meg ízlés szerint poreritrittel, majd úgy kínáljuk. Száraz, hűvös helyen tárolva egy-két hétig is eláll, sőt minél tovább áll, annál finomabb, és omlósabb ...

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Top Receptek

Hagyományos édes fánk

Életem első fánkját még lánykoromban készítettem. Kemény lett és száraz. Ezután évek teltek el és eszembe sem jutott, hogy újra nekiálljak. A kisfiam nagy fánkrajongó. Mondjuk is a ...