Az irodista életében, - vagy legalábbis az enyémben – az ebéd a lét alfája és omegája. Ha jó az ebéd, a nap is jó. Ha nincs, vagy rossz, akkor minden felesleges. Éppen ezért nagyon megörültem a hírnek, hogy nemrég egy új, ebédben erősnek ígérkező étterem nyílt Budán, a Frankel Leó utcában. Nem is kellett rám sokat várni, hamar próbára tettem a Frankó Kitchent, aminek szerencsére nem csak a neve frankó.

Ebéd ügyben nem egyszerű velem, mert délidőben még a szokottnál is jobban igénylem a törődést. Nincsenek persze nagy vágyaim: legyen az étel egyszerű, jó minőségű és finom. Az már csak hab a tortán, ha az adag is éppen megfelelő és nem fújtatom végig a délutánt kajakómában munkát imitálva elmélázva a billentyűket simogatva. A Frankó Kitchen-nek sikerült az, ami a városban sokaknak nem: elégedetten és jóllakottan távoztam tőlük, ezért rögtön meg is kerestem a tulajdonosokat, Szakonyi Dávid séfet és Erdős Kingát, hogy meséljenek az étteremről.

„Hatalmas gyerekkori szerelem a miénk, 13 évesen ismerkedtünk meg. Amikor a továbbtanulás került szóba, én javasoltam Dávidnak, hogy legyen szakács, mert mindig is nagyon jól főzött.

Szerencsére tetszett neki az ötletem, elvégezte az iskolát, azután pedig sok helyen kipróbálta magát. Dolgozott többek között Rosensteinéknél, a Salonban, Cannes-ban, de tanult Dániában is. Ezután elsodort minket az élet egymástól.” – kezd bele Kinga a Frankó és az ő életük meséjébe, majd folytatja: „Dávid 26 éves volt, amikor újra találkoztunk, ő akkor jött haza Cannes-ból, én pedig New Yorkból költöztem vissza Budapestre, ahol rendezvényszervezéssel foglalkoztam. Újra egymásra találtunk és nem sokkal ezután már hárman voltunk, megérkezett kislányunk, Mira.”

A család bővülésével egy év viszonylagos nyugalom következett. Dávid az M éttermet vezette, emellett pedig gyakran működött együtt a Konyhakör csapatával is. Mindkettő jó tapasztalat volt, sok pozitív visszajelzés érkezett. Eközben a házaspár már saját helyről álmodozott, idén nyáron viszonylag gyorsan meg is találták hozzá a megfelelő helyet a Frankel Leó utcában.

„Nem akarunk nagy dolgokat, csak szeretnénk egy jó hely lenni a környékbelieknek, ahol kiszámíthatóan mindig jó a kaja.

Fontosak számunkra az alapanyagok, csak jó minőségű dolgokból főzünk: minden házi vagy kistermelői forrásból érkezik, idény zöldségeket és gyümölcsöket használunk. Heti ebédmenünk és a la carte vacsoránk is van, sok belsőséggel és különlegességekkel, de nem gondoljuk túl: egyszerű, de megbízható hely vagyunk, hozzánk bármikor jössz, jót fogsz enni.” – mondta a menüről Dávid, aki egy személyben felelős mindenért, ami a konyhán történik. Heti egy nap van csak segítsége, Dezső barátja személyében, ő az egyetlen, akire jó szívvel rá tudja bízni a konyháját.

„Kicsi a hely, mindenre oda tudunk figyelni. Egész nyáron jártuk a bolhapiacokat, hogy megtaláljuk a legmegfelelőbb tárgyakat az étterem berendezéséhez.

Kisüzemi söröket és borokat kínálunk, mert mi is azokat szeretjük.” – folytatja Kinga, aki a főzésen és pénzügyeken kívül minden mással foglalkozik.

A csapat kicsi, de annál lelkesebb: Dávid a séf, ő lát el minden pénzügyi, konyhával és ételekkel kapcsolatos teendőt, ő dönti el, milyen ételek kerüljenek fel az étlapra. Kinga a marketinggel, kommunikációval és a szervezési feladatokkal foglalkozik, nála van minden háttérmunka, ami ahhoz kell, hogy jól működjenek a dolgok. „Nem beszéltük meg, ki mit csinál, minden jött magától, adott volt a helyzet. Személyzeti ügyekben közösen döntünk, kikérjük egymás véleményét.”

Az ebédmenü hetente változik, de annyiféle variációs lehetőség van, hogy akár heti három alkalommal is érdemes visszatérni, mert mindig valami újat kóstolhatunk.

A déli ételek egyszerűek, letisztultak, mégis elegendően izgalmasak. Sajnáljuk is, hogy nem dolgozunk a Frankóhoz közelebb, biztos gyakran lebzselnénk itt ebédidőben. A jó hír (nekünk) és mindenki másnak az, hogy nem csak ebéd van, hanem vacsora is, a la carte rendszerben. Az esti kínálat kicsit összetettebb, a főételek 2300-4500 Ft között mozognak.

„Az első perctől fogva nagyon jó visszajelzéseket kapunk. Ezen a környéken korábban nem volt hozzánk hasonló hely, a szomszédos irodákban dolgozók nagyon örülnek nekünk” – mondta a Kinga, mikor az eddigi visszajelzésekről kérdezem.

A gasztronómia mellett a házaspár a művészetek iránt is elhivatott. Kéthavonta művészek képeit állítják ki az étteremben, amiket meg is lehet a venni. A bevétel egy részét jótékony célra fordítják.

A Frankó Kitchen tényleg frankó, leginkább azért, mert nem szeretne több lenni annál, mint ami. Egyszerű, kedves, szerethető. Egészen biztos, hogy jövő héten egyik este itt vacsorázunk.

Ezt olvastad az ízHUSZÁR magazinon?

Amikor felüti a káosz a fejét a fine diningban - új vizekre evez a Baraka