Napközis tea, zacskós kakaó és menzás ivólé – Te is ittad ezeket?

Emlékszel a napközis tea és a barnás színű barackos ivólé ízére? Retro szomjoltók, amiktől összeragadt a szánk.

A kifli mellé iskolatejet vagy -kakaót, a menzán pedig a darás tésztát kísérő ivólevet szürcsöltünk. De az uzsonnára kapott vajas-mézes kenyér is jobban csúszott egy kis napközis tea kíséretében.

Napközis tea

A jó öreg ovis műanyag poharak

A napközis tea örök klasszikus, és bár gasztronómiai szempontból nem ez a legkifinomultabb teaszerűség, amit valaha ittunk, nosztalgiából még ma is felhörpintünk egy-két pohárral. A klasszikus napközis teához citrompótlót adtak, aminek karakteres mellékízét talán csak az a rettentő mennyiségben hozzáadott cukor tudta elnyomni, amit a teához kevertek. A szervírozás természetesen stílusos műanyag kancsókból történt esztétikus műanyag poharakba, amik segítettek kihozni a meleg tea különleges zamatát.

Kakaó

Retró kakaócsomagolás

Régen a kakaószállítmány kétféle módon jutott el az iskolákba: vagy zacskós kakaó formájában, vagy nagy alumínium ételszállítókban, amit a konyhás nénik merőkanállal mertek a műanyag kancsókba. De volt házi, főzött kakaó is, amit helyben készítettek klasszikus kakaópor és jó sok cukor kíséretében - akárhogy is, de a napközis kakaó kikeverési aránya egyedi ízt kölcsönzött az italnak, amit még ma sem egyszerű lemodellezni.

Kakaós receptajánló:

A tízórai a zacskós kakaó szélének rituális levágásával kezdődött, majd pohár nélkül egy hajtásra kiittuk az egészet, de a kancsós kakaó fogyasztása némiképp cizelláltabb volt. Utóbbit melegen ittuk, és bőrös kakaónak becéztük a tetején összegyűlt hártya miatt, ráadásul, ha nem kevertük fel, akkor az alján ott maradt a zacc. A napközis kakaó mellé kifli és mini lekvár járt, amit kés híján az ujjunkkal mártogattunk ki, így a nejlon iskolaköpenyre is jutott némi ragacs.

Ezt láttad?

TOP 10 retró menzakaja - ezeket ettük régen...és még ma is

Menzás ivólé

Ha a menzán ivólé volt az ebédlőasztalon, tudtuk, hogy levest aznap nem eszünk: vagy leves, vagy ivólé, a kettő valamiért kizárta egymást. Sőt, vizet sem kaptunk, mert az ivólevet a vizes kancsókban szolgálták fel, és a nagy kancsóválság idején kettő kiöntőt minden bizonnyal túlzás lett volna az asztalra tenni. A barnás színű ivólé jellemzően őszibarack vagy körte ízekben került elénk, és hipó szagú narancssárga műanyagbögrékből ittuk. Az ebéd végén jóllakva bár, de szomjasan vettük az irányt a mosdók felé némi vízért.

Ezeket láttad?

Ezeket olvastad már?

Címlapról ajánljuk