Húsvét 2024.03.11.

4 zöldség, amit jobb héjastul sütni és 4, amit jobb hámozva

Lakos Benedek

A zöldségek héjas sütésére akkor kerülhet sor, ha magát a külső burkot is el akarjuk fogyasztani, illetve, ha annak meghagyásából előnyünk származhat a főzés során. Persze a kérdés nem mindig ennyire egyértelmű, az alábbiakban a Napi Tipp szerencsére nyújthat némi segítséget.

Zöldségsütés több céllal is történhet: ha krémlevest készítenénk vagy épp szendvicskrémet, esetleg egy különlegesebb süteményt dobnánk fel a pürével, vagy nemes egyszerűséggel sült köretet készítenénk a kedvenc hússzeletünkhöz, ilyenkor mind-mind forró sütőbe kell tolnunk a céklákat, répákat, burgonyákat. Persze nem mindig és nem mindent ugyanúgy – a különböző alapanyagoknak különböző tulajdonságaik és így eltérő igényeik is vannak a zöldségsütés során. Például azzal kapcsolatban, hogy rajtuk maradjon-e a héj vagy sem.

Nézd meg, mely zöldségeket kell héjastul sütni és melyeket csupaszon! Kattints a galériára!

Galéria

4 zöldség, amit jobb héjastul sütni és 4, amit jobb hámozva

Galéria

4 zöldség, amit jobb héjastul sütni és 4, amit jobb hámozva

0 / 7

Héjastul: cékla

A bordó gyökérzöldség akkor mutatja legszimpatikusabb arcát, ha szorosan alufóliába csomagolva, héjastul sütjük készre. Így a benne lévő nedvesség nem szökik el a sütőben, hanem egészen vajpuhára gőzöli a cékla belsejét. Az így elkészített zöldséget utána pürésíthetjük vagy kockákra/gerezdekre/szeletekre vágva használhatjuk kedvünk szerint.

Fotó megosztása:

Héjastul: zeller

Hasonló cipőben (vagy héjban inkább) jár a göcsörtös zellergumó, ami szintén jobban örül majd egy héjas, egészben történő sütésnek. Persze, ha például steaket készítünk belőle, akkor pucoljuk meg, de minden más sütési eljárás során jobb, ha marad a héj.

Fotó megosztása:

Héjastul: padlizsán

Mind az egészben sült, mind a kockákra vágott és úgy tepsire halmozott padlizsán héjjal együtt készüljön – elsősorban a belső részek gyenge szerkezete, puhasága miatt. Amikor egyben sütjük, belül teljesen krémes állagúra változik a „hús”, ami természetesen a héj védelmező szerepének köszönhető. De ugyanez igaz a felkockázott, felkarikázott vagy gerezdelt padlizsánra is: ha nem lenne a héj, a belső sülés közben leragadna, szétmállana, kiszáradna.

Fotó megosztása:

Csupaszon: sárgarépa

A répa héja ugyan ehető, mégsem szoktuk elfogyasztani, talán azért, mert épp csak annyira zavaró a jelenléte, hogy az furává tegye a héjjal együtt történő sütést és felszolgálást. Ha karikában, hasábban vagy egészben sütjük, mindig szabadítsuk meg külső burkától: süthetjük fedetlen vagy fóliával letakart tepsiben, esetleg közvetlenül fóliába csavarva, ha minél több nedvességet szeretnénk benne megtartani.

Fotó megosztása:

Csupaszon: csicsóka

A szokatlan külsejű és aromájú gyökérzöldség héját elsősorban azért érdemes lehúznunk, mert nagyon ragaszkodik a zöldséghúshoz – olyannyira, hogy még puhára sütve is csak késsel tudunk tőle megszabadulni. Ilyenkor ez nagyobb veszteséggel jár, mint ha nyersen végeznénk a pucolást. A csicsókát egészben, alufóliába csavarva, esetleg gerezdekre/kockákra vágva süssük, utóbbi esetben a tepsit szintén fóliázzuk le.

Fotó megosztása:

Csupaszon: hagyma

Szegény hagyma héjának igencsak hanyagolt sors jutott: fogyasztásra nem alkalmas, a főzéshez nem szükséges, esetleg alaplevet vagy festett húsvéti tojást készíthetünk vele. Jobb hát, ha ezekre az alkalmakra félretesszük vagy komposztáljuk, de zöldségsütésnél sose hagyjuk fent.

Fotó megosztása:

Attól függ: burgonya

Plusz egyként itt maradt még a végére a burgonya, ami tényleg egy annyira sokszínű zöldség, hogy mind a héjas, mind a csupasz sütést elviseli, sőt, kedveli. Nyilván akkor érdemes „ruhástul” a forróságba lökni, ha héja még vékonyabb – az öregebb, vastag, bőrszerű külsővel rendelkező gumókat inkább pucoljuk meg.