Grillezz! 2024.09.18.

Megmosni vagy nem megmosni? Kiderült, mit kell tenned a zöldséggel hámozás előtt

Lakos Benedek

Sokan aggódnak a konyhában a tisztaság és a higiénia miatt, ez pedig túlzott mosásban, mosogatásban is megnyilvánulhat. De mindig indokolt ez? A Napi Tipp most kifejti, meg kell-e mosni hámozás előtt a zöldségeket.

Manapság ki tudja, honnan jönnek a boltba kerülő élelmiszerek? Ez a kérdés sokak fejében elhangozhat, a bizalmatlanság pedig oda vezethet, hogy még ott is veszélyt látunk, ahol alapvetően nem kéne. Persze, a boltban vásárolt zöldségek bejárnak egy bizonyos utat, és a főzés során gondoskodnunk kell megfelelő tisztításukról és feldolgozásukról. Azonban tényleg szükséges lenne megmosni őket azelőtt, hogy megpucolnánk? A kérdés jogos, a válasz nem mindig egyértelmű: nézzük, milyen tényezők befolyásolhatják!

Megmosni vagy nem megmosni?

Koszos, de nem veszélyesen

A legtöbb zöldség, ami a boltok polcaira, majd a kosarunkba, végül pedig a konyhapultunkra kerül, általában látható módon koszos. Ez pedig teljesen természetes, hiszen a répák, céklák és zellerek mind a földből jönnek, teljesen tisztára suvickolásukról pedig nagygazdasági szinten nem lehet száz százalékosan gondoskodni.

Minderre rájön még a szállítás, tárolás és a boltokban történő kihelyezés során felvett esetleges szennyeződés, ami általában minimális mennyiségű.

Érdemes megjegyezni, hogy ezek mind olyan zöldségek, amelyek emberi fogyasztás céljából kerülnek termesztésre, ennek fényében pedig egy sor olyan szabályozás vonatkozik rájuk, ami nem teszi lehetővé, hogy az emberi szervezetre káros szennyeződések kerüljenek a zöldségek felszínére, héjára. Ha mégis ilyen történik, arról az adott hatóságok mindig jelentést adnak ki.

Pucolás nélkül fogyasztott zöldségek: egészséges lustaság

A zöldségek felszínén található kosz tehát általában abszolút nem veszélyes – nyilván elfogyasztása se nem kellemes, se nem ajánlott, így jobb, ha megszabadulunk tőle.

Meg kell mosni, de nem mindegy, mikor

A szennyeződésektől azonban úgyis megszabadulnánk a zöldségek hámozása során: a legtöbb alapanyag igényli ezt a lépést, a héj (répa, cékla, padlizsán, stb.) vagy a külső réteg (káposzták, saláták, stb.) eltávolítását ahhoz, hogy főzni tudjunk velük.

Persze, ha egy alapból koszos zöldséget hámozunk meg, a szennyeződések rákerülhetnek a már megpucolt alapanyagra – így végső soron a zöldség megmosása szükségessé válik, de nem hámozás előtt, hanem hámozás után.

Így megspórolhatunk magunknak egy mosogatókört (egyes zöldségek héjáról amúgy sem tudnánk minden szennyeződést eltávolítani, lásd: zellergumó, fehérrépa, cékla) és némi vizet is.

Kivételes esetek

Persze akadhatnak olyan alkalmak, amikor hámozás előtt is érdemes megejtenünk egy fürdetést. Elsősorban akkor, ha bizonytalan forrásból szereztük be a zöldséget, esetleg az alapanyag egzotikus és nem vagyunk biztosak benne, hogy ki volt-e téve bármilyen külső hatásnak, mielőtt a kosarunkba tettük.

Egy másik, ritkább ok lehet a héj megmosására, ha később a maradékokból alaplevet szeretnénk főzni ahelyett, hogy kidobnánk őket. Ebbe nem jó, ha kosz, homok vagy egyéb szenny kerül, ezért alaposan suvickoljuk át a héjakat hámozás előtt.