Csakúgy, mint a nyers hús esetében, a halfilék otthoni feldolgozása és elkészítése során is érdemes betartani jó pár szabályt annak érdekében, hogy elkerüljük egy esetleges ételmérgezés kellemetlenségeit. Sőt, a betegségen kívül más, kevésbé szerencsés szituációkba is belefuthatunk, ha fél vállról vesszük a nyers hal feldolgozásával együtt járó higiéniai veszélyeket. Hogy semmi nem süljön el rosszul, tartsuk szem előtt az alábbi pontokat!
Azonnali feldolgozás
Mivel a halételek készítése úgyis egy ritkább, „ünnepinek” mondható alkalom, valószínűleg előre eltervezzük és időt is szánunk a dologra. Mindent kigondolhatunk és beszerezhetünk már napokkal korábban – a halat kivéve. Az a legjobb, ha a főzés napján megyünk el érte a boltba/piacra/árushoz, hogy minél kevesebbet álljon.
FONTOS: Ezzel nemcsak a megromlást kerülhetjük el, hanem a lehető legfinomabb ízt is garantálhatjuk: a halnál tényleg nagyon sokat számít a frissesség.
Hal a hűtőben
Azért is jobb, ha nem tároljuk hosszan odahaza a filéket, mert a hűtőnk belső kis világával sem tesz túl sok jót a szagos betolakodó. És a nehezen kiűzhető illat még csak a kezdet: ha valamiért nem megfelelően lett lezárva vagy időközben megsérült a csomagolás, akár a halból távozó „lé” is bekoszolhatja a fiókokat, polcokat – akár fertőzéshez is vezethet.
FONTOS: Mindegy, mennyi időt tölt el a hal a hűtőnkben, tegyük bele (eredeti csomagolásában) egy nagy dobozba/tálcára/tányérra, amit utána azonnal mossunk el.
Megmosni vagy nem megmosni?
A minél alaposabb és gyakoribb mosogatás és kézmosás kiemelten fontos, amikor nyers hússal vagy hallal dolgozunk. Azonban ilyenkor mindig felmerül a nagy kérdés: vajon ezt a tisztaságmániát ki kell terjesztenünk magára a filére is?
FONTOS: Amennyiben mindenáron szeretnénk megmosni a halfilét (ez aznapi, friss felhasználás esetén például nem is feltétlenül szükséges), gondoskodjunk arról, hogy kis sugár alatt, óvatosan tegyük azt, úgy, hogy ne fröcsköljük a halas vizet lehetőleg sehová. Ne legyen a tisztítás közben a mosogatótálcában semmilyen mosatlan, ugyanis a tányérokban/poharakban megálló „hallé” könnyen fertőzéshez vezethet.
A hulladék sorsa
Gyakran el kell távolítani kisebb cafatokat/pikkelyes részeket/szálkákat a filékből, valamint annak bolti csomagolása (zacskó, doboz) is megmarad a főzés után. Ezeket ráadásul nem elég a konyhai kukába kidobnunk, ugyanis ott, a sötét, meleg, nedves környezetben táptalajt adhatnak különböző baktériumoknak és fertőzéseknek.
FONTOS: Amennyiben nyers halrészeket vagy halas csomagolást dobtunk a kukába, vigyük le azonnal a szemetet a ház/társasház nagy hulladéktárolójába. Amennyiben megfeledkeztünk erről, és eltelt pár nap, mindenképpen fertőtlenítsük a konyhai edényünket.
Külön eszközök
Érdemes tartani egy-két külön eszközt azokra az esetekre, amikor nyers hússal vagy hallal dolgozunk: elsősorban vágódeszkát (főleg, ha fa), esetleg még egy kést is.
FONTOS: Mindent, ami érintkezett a nyers hallal, rögtön a főzés után mosogassunk el, lehetőleg kézzel, forró vízzel és bő mosogatószerrel.
A készétel/maradék tárolása
A nyers alapanyagokhoz hasonlóan a főtt maradékokat se tároljuk túl hosszan, mivel gyorsabban romlanak, mint egy átlagos tészta vagy zöldséges egytálétel.
FONTOS: Miután szobahőmérsékletűre hűlt az ételmaradék, azonnal tegyük jól záró dobozban a hűtőbe, ugyanis akár egy plusz óra is sokat ronthat a maradékok szavatosságán.
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!
További tippek, amelyek könnyebbé teszik a konyhai munkát: