Mindig izzasztó pillanat, amikor az ember először vág bele egy egész sárgadinnyébe, majd a kés pengéje mentén felhasadó gyümölcshús illata megcsapja az orrát. Legalábbis jó esetben ez történik: ugyanis a mézédes aromák teljes hiánya már előre azt jelzi, hogy bizony ez a dinnye egyáltalán nem lesz ízes. Ilyenkor, hogy meghiúsul a nyersen falatozás, érdemes a búslakodás helyett alternatív felhasználási és elfogyasztási módokat keresni, hogy mégse a kukában landoljon a szegény, íztelen sárgadinnye.
Sós saláta
Van két titkos alapanyag, amit bevethetünk akkor, ha a dinnyénk nem elég édes. Ugyan csodákra egyik sem képes, azonban képesek felfokozni az aromákat és az ízlelésünk intenzitását is.
Sóval és savassággal menthető a sárgadinnye – ezek pedig rögvest eszünkbe juttathatnak egy friss salátát.
Tegyük hát ilyen közegbe a hoppon maradt gyümölcsöt: ne gyümölcsök társaságába, ami talán természetesebben jönne, hanem zöld levelesek, uborka, friss sajtok, sonkák közé. Ébresszük fel az ízeket egy kirobbanó ecetes vagy citromos dresszinggel: a dinnyének így már esélye sem lesz vízízűnek maradni.
Dinnyesaláta fetával és mentával
Ez a dinnyesaláta a nyár legfrissítőbb összetevőiből áll. Uborkával, friss mentával, lime-mal és fetasajttal készül. Ez egy szuper könnyed nyári saláta- vagy köretötlet, amely ...
Barackos caprese, paradicsommal és sonkával, könnyed salátaágyon
Azt hiszem, mindannyiunknak meg van a maga caprese receptre, igaz? Ez a legepikusabb kombinációja a lédús, érett paradicsomnak és a puha, friss mozzarellának. Az ég is egymásnak teremtette ...
Savanyúság
Persze, ha a salátát nem érezzük elég alaposan elfedő maszknak, csavarjuk még feljebb a savasságmérőt, és készítsünk savanyúságot a gyümölcsből. Ha nem mézes, akkor úgyis nagyjából annyi íze van, mint egy töknek, ártani tehát nem fogunk neki a savanyítással.
Készítsünk az átlagosnál édeskésebb, de ugyanolyan alaposan megfűszerezett felöntőlevet ecetből, vízből, sóból és cukorból. Adhatunk hozzá mustármagot, koriandert, fekete borsot, de akár friss fokhagymát és gyömbért is.
Kockák helyett inkább szeleteljük hajszálvékonyra uborkagyalun – az így kapott hosszúkás, szinte átlátszó szalagok gyorsan és alaposan átveszik a savanyítólé aromáját. Tároljuk a savanyúságot hűtőben és tálaljuk húsok, sajtok társaságában, szendvicsekben, salátákban.
Fermentált gyümölcs
Ha pedig a három közül a legizgalmasabb módszert választanánk (bár az első kettő sem kutya), fermentáljuk az éretlen sárgadinnyét. Ehhez tisztítsuk meg és vágjuk kockákra a gyümölcsöt, majd mérjük le, és adjunk hozzá a súlyának 2%-át sóban. Masszírozzuk át alaposan és lével együtt töltsük sterilizált csatos üvegbe.
Tegyük a kamrába vagy bármilyen levegős, fénytől védett helyre. Minden nap nézzünk rá, és nyissuk ki óvatosan az üveg fedelét, hogy a bent termelődő szén-dioxid kiszabadulhasson, és ne robbantsa fel az üveget.
A fermentált gyümölcs egyre savanykásabb lesz, a negyedik-ötödik naptól kezdve már belekóstolhatunk (tiszta kanállal!), és addig érlelhetjük, amíg el nem éri a számunkra szimpatikus fanyarsági szintet. Ha kész, tároljuk hűtőben és használjuk a savanyúsághoz hasonlóan.
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!
További izgalmas konyhai tippek várnak itt:
