Burgonyakeményítő

A többi kukoricaliszt-helyettesítővel összehasonlítva a burgonyaliszt/keményítő áll a legközelebb az eredetihez. Biztosan te is találkoztál már a fehér, porszerű valamivel, ami a vágódeszkán és a késeken marad a burgonya felszeletelése után? Ez a gumó természetes keményítője. A kukoricaliszthez hasonlóan a burgonyakeményítő is semleges ízű, és erős sűrítőerővel rendelkezik. Szinte minden receptben azonos mennyiségben kiválthatod vele a kukoricalisztet.

Tápiókakeményítő

A tápiókakeményítő a manióka gyökeréből származik. Ugyanebből az alapanyagból készül a tápiókapuding és a rágós, pattogós boba golyók a tejes teákban, amik mára nálunk is elterjedtek. Számos receptben erős sűrítőanyagként használható, de fontos tudni, hogy kicsit másképp működik, mint a kukoricaliszt. A tápiókakeményítő nem bírja olyan jól a magas hőmérsékletet, és az ételek furcsa, szálas állagúak lehetnek tőle. Ha tehát hosszabb ideig kell főznöd az ételt, érdemes a tápiókakeményítő hozzáadását a végére hagyni. Ezen felül nem is annyira erős a hatása, mint a kukoricalisztnek, ezért kétszeres mennyiséget kell belőle használni, ha a kukoricalisztet pótlod vele.

Búzaliszt

A leghétköznapibb alapanyag, amivel szintén helyettesíthető a kukoricaliszt. A búzában lévő természetes keményítő felhasználható levesek és mártások sűrítésére. De azért ez nem ugyanaz, mint a kukoricaliszt. A kukoricaalapú szénhidráttal ellentétben a búzaliszt megváltoztatja az étel megjelenését, és átlátszatlanná teszi a folyadékokat. A sült ételek ropogóssá, könnyűvé és légiesebbé tételében is kevésbé hatékony. És ami a legfontosabb, hogy nem gluténmentes.
Búzaliszttel elsősorban levesekben, pörköltekben és mártásokban ajánlott helyettesíteni a kukoricalisztet. Mennyiségét tekintve kétszer annyira van belőle szükség.

Nyílgyökérpor

A nyílgyökérpor egy gyakori, gluténmentes adalékanyag, amelyet a tészták sűrítésére és a textúra javítására használnak. Ez a keményítő egy Délkelet-Ázsiában található trópusi gumóból készül, és az ételeket sűrűvé, fényessé és áttetszővé teszi. Ez az alapanyag azonban sokkal kényesebb, mint a kukoricaliszt. Hosszabb ideig tartó magas hőhatásnak kitéve fennáll a kockázata, hogy lebomlik, ráadásuk a tejtermékeknek sem jó barátja, a keverésükkel a végtermék nyálkás lesz. A nyílgyökérpor leginkább sütéskor vagy mártások és gyümölcstöltelékek sűrítésekor működik. A receptben írt kukoricaliszt mennyiséget egy az egyben lecserélheted rá.

Ragacsos rizsliszt

A többi alapanyagtól eltér, amelyek a természetes szénhidrátokat egy keményítőforrásból vonják ki, ugyanis a ragacsos rizsliszt a ragacsos rizs egész szemeinek őrlésével készül. Annak ellenére, hogy édes rizslisztként is ismert, nem édes az íze. Gyakran használják rizstésztákhoz és mochikhoz - de a gluténmentes sütemények elkészítéséhez is remek sűrítőanyag. Fontos megjegyezni, hogy a ragacsos rizsliszt különbözik a sima rizsliszttől, amely őrölt közepes vagy hosszú szemű rizsből készül. A ragacsos rizsnek magasabb a keményítőtartalma, és sokkal inkább hasonlít a kukoricaliszthez. A ragacsos rizslisztet 1:1 arányban használd pékárukhoz, panírokhoz és mártásokhoz.

Xantángumi

A xantángumi egy fermentált cukorból készült sűrítőanyag, amelyet gyakran használnak csomagolt élelmiszerben, például édességekben és salátaöntetekben. A gluténmentes lisztek elengedhetetlen összetevője, mivel a búzaliszt kötőerejét utánozza. A xantángumiból kevés is elég - ¼ teáskanálnyi besűrít egy egész adag szószt. A márkától függően kukoricaalapú cukrokkal is készülhet, így erre érdemes odafigyelni, ha érzékenyeknek készítesz ételt.