A jövő tele van titkokkal, egyes előrejelzések azonban már most megkérdőjelezhetetlenek. Ilyen például az a hír, mely szerint hamarosan műanyagflakonokból készülhet a vaníliafagyi, ezzel segítve a műanyaghulladék újrahasznosítását, valamint pótolva azt a hiányt, amelyet az egyre nagyobb igényű vaníliafogyasztás okoz.
A vanillin nevű vegyület felelős az igazi vanília ízéért és színéért is. Ezt a vegyületet természetes módon lehet kinyerni a vaníliababból, de szintetikusan is előállítható, a The Guardian cikke szerint jelenleg a világon található vanillintartalmú termékek (élelmiszer, szépségápolási termékek) mindegy 85 százaléka mesterségesen előállított vegyületekből készült.
Vanillin nemcsak élelmiszerekben és kozmetikumokban található, gyógyszerekben, tisztítószerekben sőt gyomirtókban találkozhatunk vele, a kereslet pedig egyre nagyobb rá: míg 2018-ban még kb. 40.800 tonna mennyiségű vanillinre volt igény globálisan, addig ez a szám 2025-re várhatóan 65 ezer tonnára rúg majd fel a Green Chemistry nevű folyóirat publikációja szerint.
Az alapanyagra való igény sokkal nagyobb annál, mint amennyi igazi vanília megterem egy év alatt (nem véletlenül ez ma az egyik legdrágább alapanyag a boltok polcain), kutatók ezért arra adták a fejüket, hogy egy különleges és bonyolult kémiai eljárással műanyag szemétből állítsanak elő vanillint, ezzel pótolva az alapanyagkészleteket és megfékezve a Földet érintő egyik legnagyobb problémát: a műanyagszennyezést.
Korábbi tanulmányok során már sikerült megmutatni azt, hogyan lehet a polietilén-tereftalátot (az egyik legelterjedtebb műanyagot) lebontani vagy visszabontani egyik alapkomponensére, a tereftálsavra. A Livescience cikkében leírtak szerint a skóciai Edinburgh Egyetem két kutatójának az volt a célja, hogy a tereftálsav és az E. coli baktérium genetikai módosításával vanillint hozzanak létre. A tereftálsav és a vanillin kémiai összetétele nagyon hasonló, a módisított baktériumokon pedig csak kisebb változásokat kell végrehajtaniuk a kutatóknak az azonos szénvázhoz kötött hidrogének és oxigének számában.
A kutatók a tereftálsav és az E. coli baktérium genetikailag módosított kombinációját egy napon keresztül 37°C-os hőmérsékleten tárolták, egy nap után pedig a tereftálsav 79 százaléka átalakult, és vanillin lett belőle.
A műanyagszennyezés az egyik legfenyegetőbb veszély bolygónkra nézve. Percenként nagyjából 1 millió műanyagpalackot adnak el a világon, ennek a mennyiségnek pedig csak 14 százaléka kerül újrahasznosításra. Az újrahasznosított műanyagból eddig textíliák, zömében ruhák és szőnyegek készültek.
Stephen Wallace, az Edinburgh-i Egyetem biotechnológia vezető oktatója a The Guardiannak azt nyilatkozta, felfedezésük megkérdőjelezheti a műanyag problémás hulladékként való felfogását. Kutatásuk eredménye azt igyekszik bebizonyítani, hogy a műanyag olyan szerves anyagként is szolgálhat, melynek segítségével nagy értékű termékeket is elő lehet állítani.
A tanulmány készítői azt remélik, a jövőben tovább tudnak javítani a mostani eredményeken, és a tereftálsav hamarosan teljesen vanillinné lesz alakítható.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Hozzászólások (0)
A hozzászólás íráshoz belépés szükséges!