Az MSG-ben a “G” felel a különleges ízvilágért 

Az édes, a sós, a savanyú és a keserű mellett létezik egy ötödik alapíz, az umami. Az umamit legtöbbször “húsos”, “tengeres” sós ízként jellemzik, különlegessége, hogy a nyelv egész felületén megtalálhatóak azok a receptorok, amelyekkel érzékelni tudjuk. Az umami ízért a glutamát nevű aminosav felel, amit először 1908-ban tudott laboratóriumi körülmények között izolálni egy japán tudós. A keleti ételekben fontos szerepe van az umaminak, és bár nyugaton is egyre népszerűbb, és rengeteg félkész ételben, ételízesítőben megtalálható, sokan még mindig ‘kínais’ ízként tekintenek rá. 

A természetben is előfordul 

Annak ellenére, hogy a boltban is megvásárolható MSG-t valóban mesterségesen állítják elő, valójában egyes ételekben természetesen is előfordul. Az umami ízért felelős L-glutamát a paradicsomban, a szójaszószban, a sajtokban, a dióban, gombákban és húsokban is megtalálható. Az MSG másik “összetevője”, a nátrium csupán azért szükséges, hogy fűszerként tudjuk szórni a glutamátot, éppúgy, mint a nátrium-kloridot, vagyis a konyhasót. 

Több íz, kevesebb nátrium 

Az MSG meglepő módon jóval kevesebb, nagyjából harmadannyi nátriumot tartalmaz, mint a só. A glutamát felerősíti az ételek ízét, emiatt érezzük az MSG-vel fűszerezett fogásokat sokkal ízesebbnek. A magas vérnyomással rendelkezők számára az MSG jó helyettesítője lehet a konyhasónak.

Az MSG fogyasztása hivatalosan is biztonságos

A 20. században a nyugati országok szkeptikusak voltak az MSG-vel kapcsolatban. Az Egyesült Álltamokban elterjedt, hogy sok ázsiai étteremben való étkezés után tapasztalt a vendégek egy része rosszullétet, emésztési panaszokat, mindezért pedig az MSG-t tették felelőssé. Semmilyen kutatás nem bizonyította azonban, hogy az MSG valóban rosszullétet okozna. A WHO és az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) is biztonságosnak tartja a nátrium-glutamát fogyasztását.