Most akkor eddig rosszul tudtuk, és valójában délben érdemes napozni? Lássuk mi az igazság!

Az elmúlt napokban elterjedt a hír, hogy mégis csak lehet napozni délben, sőt, akkor kell. Vajon érdemes bedőlni ennek a hírnek?

A múlt héten sajnálatosan az a tévhit terjedt el egyes médiumokban, hogy valójában pont az eddig "tiltott", 11h-15h-ig terjedő időszakban érdemes napozni, hiszen ekkor a legmegfelelőbb a Nap sugárzása a D-vitamin képződéshez és nem, nem kell tartanunk attól, hogy így növeljük a bőrrák kialakulásának kockázatát.

Ez azonban egyáltalán nincs így, ne dőljetek be ennek a hírnek!

Korábbi cikkünkben, dr. Erős Nóra bőrgyógyász mutatott irányt a melanoma kialakulását segítő napozási veszélyek elhárítására, illetve másik cikkünkben dr. Ipolyi-Topál Gitta járta körbe a napozás vs D-vitamin-termelődés kérdéskörét.

A HáziPatika.com aktuális közleményében pedig 3+1 napozási tévhitet jár körbe:

1. tévhit: "Akkor kell napozni, amikor a bőrgyógyászok tiltják: 11 és 15 óra között a legintenzívebb a D-vitamin-szintézis."

Aki tavasztól késő őszig eleget tartózkodik a napon - ehhez még kifeküdni sem feltétlenül kell -, normál mennyiségű napfényhez jut, és a szervezete fel tudja tölteni magát a szükséges D-vitamin mennyiséggel. 11 és 15 óra közti napozás esetén a káros sugárzás miatt nagyobb veszélynek teszi ki magát, mint amit a D-vitamin esetleges hiánya okozna.

2. tévhit: „Félreértés, hogy az UV-sugárzás okozza a bőrrákot. A leégés, az elhízás és a D-vitamin hiánya miatt alakulhat ki."

Bőrrák valóban nem alakul ki akkor, ha óvatosan, megfelelő időt töltünk a napon. A melanoma kialakulásának tényleg a napégés az elsődleges faktora - emellett a genetikai háttér is szerepet játszik benne. A D-vitamin hiány csak nagyon alacsony szint esetén veszélyes, az elhízás viszont semmilyen kapcsolatban nem áll a melanoma kialakulásával.

3. tévhit: "Akik naptejet használnak, azoknál 3-4-szeresére nő a melanoma kockázata, pont azért, mert D-vitamin hiány áll elő."

Egy fényvédő csak akkor kerülhet kereskedelmi forgalomba, ha a gyártó bebizonyítja, hogy nincs toxikus és káros hatása. Az összefüggésnek pedig, hogy aki naptejet használ, annak D-vitamin hiánya lesz, nincs semmilyen tudományos alapja, nem létezik ezt igazoló kutatási eredmény.

+1. tévhit: "Ha nagyon leégsz a napon, bőrrákos leszel!"

A leégés csak azt jelzi, hogy extrém mértékű fénykárosodás érte a bőrt, és megteremti annak lehetőségét, hogy később ebből rosszindulatú bőrdaganat legyen. Senki sem tudja, hogy ez hány égés után következik be. De rengeteg adat utal rá, hogy akik gyerekkorukban napégést szenvedtek, azoknál gyakrabban fordul elő melanoma. Ennek ellenére sok szülőnek még mindig meggyőződése, hogy az az egészséges gyerek, amelyik jó barna.

Ázsiai húsgolyók

Fasírt ázsiai változatban, bár ott ilyesmit szerintem nem esznek, nekünk tetszik. Aki nem szereti a szójaszószt, az hagyja el a mártogatóst, hiszen anélkül is tökéletes főétel rizzsel ...

Az elhangzott téves információkkal kapcsolatban a Magyar Dermatológiai Társulat vezetősége is állást foglalt. E szerint:

„Mivel az UVB-sugártartomány játszik szerepet a D-vitamin-képződésben, és az UVB-sugárzás a legerősebb 11 és 15 óra között, ebből valóban felületes szemlélő számára úgy tűnhet, hogy ebben az időtartamban képződik a legtöbb D-vitamin. De aki mélyebben ismeri a D-vitamin bőrben való képződését, az azt is tudja, hogy már kis mennyiségű UVB is eléri a D-vitamin képzés maximumát, vagyis a fénymennyiség növelésével nem lehet korlátok nélkül növelni a D-vitamin mennyiségét. Tehát nem szükséges a déli, káros sugaraknak kitenni magunkat azért, hogy elegendő D-vitamin képződjön a bőrünkben, ugyanakkor a későbbi hónapokra sem tudunk tárolni ebből a mennyiségből. A déli napozás olyan lenne, mintha ágyúval lőnénk verébre, és vállalnánk egy nagy kockázatot könnyen elérhető cél érdekében. Ha az arc és a karok szabadon vannak, már a hetente néhányszor napon töltött negyed-fél óra alatt elegendő mennyiségű D-vitamin termelődik a nyári hónapokban. Vagyis továbbra is igaz a bőrgyógyászok javaslata: 11-15 óra között nem jó napozni!”

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

Ezeket olvastad már?

D-vitamin és a napozás

A D-vitamin jelentőségéről egyre többet hallunk, és azt is tudjuk, hogy a termelődéséhez napfény kell. Viszont napozni nem ajánlott manapság. Hogyan oldjuk fel ezt a dilemmát?

admin

D-vitamin napfény nélkül

Egyre több figyelmet kap napjainkban a D-vitamin. Azt már tudjuk, hogy a napozás segíti a termelődését, de mit tegyünk, ha épp nem jutunk elegendő napfényhez?

admin

via HáziPatika.com, hvg.hu

Legújabb receptek

Aranyló tyúkhúsleves

Mi az? Aranyló, illatos, és minden gondra megoldás. Bizony, egy melengető tyúkhúsleves! Az ünnepekre való tekintettel most hoztunk nektek pár egyszerű ötletet, amivel még ízletesebbé ...

Legegyszerűbb franciasaláta

A leggazdagabb majonézes saláta, ami a kis és nagy napokat is különlegessé képes tenni: az alábbi klasszikus franciasaláta-receptet bármikor elkészíthetjük. Nem akar flancolni, de nem is ...

Címlapról ajánljuk

Ismerd meg a bottargát, és azt is elmondjuk, hogy használd...

A bottarga egy különleges gasztronómiai alapanyag, amelyet gyakran neveznek a "tenger aranyának". Azok számára, akik még nem találkoztak vele, a bottarga nem más, mint sózott és szárított halikra, amely különleges ízvilágával azonnal magával ragadja az ínyenceket. Ezt a mediterrán kincset évezredek óta fogyasztják, és ma is nagy becsben tartják a kulináris világban.

Hering András

További cikkek

Top Receptek

Hagyományos édes fánk

Életem első fánkját még lánykoromban készítettem. Kemény lett és száraz. Ezután évek teltek el és eszembe sem jutott, hogy újra nekiálljak. A kisfiam nagy fánkrajongó. Mondjuk is a ...