Számtalan helyről ömlik ránk az egészségünkkel kapcsolatos információ, és ebben az áradatban sokszor nehéz eldönteni, hogy mi a valóság, és mi a mítosz. Cikkünkben 4 gyakori tévhitet tisztázunk a cukorbetegség kapcsán.
Mítosz #1: A magasabb testsúly automatikusan cukorbetegséghez vezet
Valóság: a testsúly és a BMI nem az egyetlen dolog, amely befolyásolhatja az általános egészségi állapotot és a cukorbetegség kialakulásának esélyét.
A magasabb testsúlyt gyakran azonosítjuk a rossz egészségi állapottal, pedig ez a megbélyegzés igencsak káros, és nem is feltétlenül helytálló. A cukorbetegség kialakulását számos tényező befolyásolja, így a testsúly nem feltétlenül predesztinálja, hogy valaki diabéteszes lesz-e.
Kijelenthetjük, hogy nem minden 2-es típusú cukorbeteg kövér, és nem minden 1-es típusú cukorbeteg vékony.
A testsúlyon túl a cukorbetegség rizikófaktorai közé tartozik az életkor, a családi kórtörténet, a fizikai aktivitás hiánya, valamint a prediabétesz vagy a terhességi cukorbetegség. (A szakértők még nem teljesen értik, hogy mitől alakul ki valakinél az 1-es típusú cukorbetegség, de az életkor és a családi előzmények a legnagyobb kockázati tényezők).
A nap végén az egészséged a legfontosabb, nem az, hogy mennyit mutat a mérleg. A rendszeres testmozgás és az elegendő alvás priorizálása mind a fizikai, mind a mentális jóléted javára válhat, függetlenül attól, hogy cukorbeteg vagy-e vagy sem.
Mítosz #2: Nem ehet szénhidrátot az, aki cukorbeteg
Valóság: a cukorbetegek diétája összetett (és tartalmazhat szénhidrátokat).
Az olyan szénhidráttartalmú ételeket, mint a zab, a gyümölcsök és bizonyos zöldségek, a cukorbetegek (vagy azok, akik meg akarják előzni a cukorbetegség kialakulását) gyakran elkerülik a vércukorszint esetleges megugrása miatt. Ez a taktika azonban könnyen visszafelé sülhet el.
A szénhidrátok kerülése fáradtabbá tehet, a szigorú megvonás pedig fokozhatja a sóvárgást, így végül még többet ehetsz a megkívánt ételekből, ami ténylegesen magas vércukorszinthez vezethet.
Általánosságban elmondható, hogy az olyan kijelentések, mint a "ne egyél X ételt" inkább árthatnak, mint használnának. A "ne egyél" gondolkodásmód könnyen kudarcra ítéli az egészséges táplálkozási szokások kialakítására irányuló törekvéseket, mert megfosztja az embereket a kulcsfontosságú tápanyagoktól, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a mindennapokban megfelelően tudjanak működni. Emellett nem is fenntartható ez a szemlélet, ami pedig elengedhetetlen a vércukorszint hosszú távú stabilan tartásához.
Tehát igen, lehet, hogy cukorbetegség esetén kicsit jobban oda kell figyelni a cukor- és szénhidrátbevitelre. De hacsak nincs ételallergiája vagy -intoleranciája valakinek, akkor nincsen olyan különleges élelmiszer, amelyet egyenesen kerülnie kellene - így a szénhidrátokat sem.
Mítosz #3: A cukormentes élelmiszerek a cukrosak fölött állnak, különösen egy cukorbeteg esetében
Valóság: a cukormentes ételeknek megvannak a maguk hátrányai, amelyeket érdemes ismerni és figyelembe venni.
Csábító lehet az a gondolat, hogy egyszerűen csak ki kell cserélni a cukros ételeket cukormentesekre. Érdemes azonban gyanakodni, ha valami túl könnyű megoldást kínál egy problémára. Kezdjük azzal, hogy sok cukormentes élelmiszer nátrium- vagy zsírtartalma magasabb, mint a rendes változatnak. A gyártók annak érdekében adnak nátriumot vagy zsírt a termékekhez, hogy kompenzálják a kevésbé édes ízt, ez azonban szintén nem feltétlenül előnyös egészségügyi szempontból.
Emellett néhány "cukormentes" összetevő, például a maltodextrin ugyanúgy hatással lehet a vércukorszintre. Ezek a nem tápláló édesítőszerek pedig sajátos mellékhatásokat okozhatnak.
Gyakran vannak más adalékanyagok is, mint például a cukoralkoholok, amelyek gyomor-bélrendszeri panaszokhoz vezethetnek. (Tehát, ha elmajszolsz egy zacskó cukormentes cukorkát, lehet, hogy a végén a WC-n kötsz ki.)
Mindezek alapján érdemes olyan élelmiszereket választani, amelyeknek természetes módon alacsonyabb a hozzáadottcukor-tartalma. Persze fogyaszthatsz cukormentes termékeket is, csak ne gondolj rájuk úgy, mint a cukorbetegség elleni csodaszerre.
Mítosz #4: A folyamatos glükózmonitorok akkor is hasznosak, ha nem vagy cukorbeteg
Valóság: ez a technológia olyan információkat nyújt, amelyek feleslegesek és akár zavaróak azok számára, akik nem cukorbetegek.
A folyamatos glükózmonitorokat (CGM) úgy reklámozzák a cukorbetegséggel nem rendelkező emberek számára, mint a vércukorszint követésének és az anyagcsere befolyásolásának módját - de vajon van-e rá szüksége annak, aki nem cukorbeteg? A legtöbb cukorbeteg-szakértő szerint nincs. Kevés vagy semmilyen kutatás nem támasztja alá a használatának előnyeit nem cukorbeteg személyeknél, és megkérdőjelezhető, hogy valóban segít-e javítani az egészségügyi állapotot.
A témába vágó csekély számú kutatás alapján a nem cukorbeteg emberek esetében nem sok hasznos információt szolgáltat a glükózszintjük ilyenfajta nyomonkövetése. A The Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism című folyóiratban 2019-ben megjelent kis tanulmány 153 nem cukorbeteg személynek adott CGM-et, és azt találta, hogy a résztvevők vércukorszintje az esetek 96 százalékában a normál tartományban volt.
A folyamatos monitorozás mentálisan is megterhelő lehet. Például természetes módon emelkedik és csökken mindenkinek a vércukorszintje a nap folyamán, az étkezés és más tevékenységek függvényében. Ez az információ sokakat indokolatlanul megrémíthet és téves következtetések levonására sarkallhat.
Egy másik nézőpont, hogy ha olyanok is használják a készülékeket, akiknek nincs egészségügyi oka erre (mint nemrég a fogyást elősegítő diabéteszgyógyszer esetében is történt), az hiányhoz vezethet, így azok, akiknek tényleg kellene, nem tudnak hozzájutni.
Hogyan tájékozódj?
Az interneten és a közösségi médiában rengeteg információ áll rendelkezésre a cukorbetegségről, ebből azonban sok nem helytálló vagy nem mindenkire helytálló. A diabétesz kezelése mindenkinél másképp néz ki, ezért mindenképp orvossal és dietetikussal érdemes egyeztetni a megfelelő diéta kialakításáról.
Még több életmódcikk itt:
