A piskótakészítés – teljesen jogosan – minden háziasszony rémálma. A legnagyobb félelem, hogy az áldozatos munkával kikevert tészta a sütés közben vagy után összeesik. Bevallom, nem egyszer jártam így én is, de ilyenkor sem keseredtem el, hiszen ugyanolyan finom maradt, maximum kevésbé volt dekoratív. Na de ha valóban szép magas tésztát szeretnénk kapni, elengedhetetlen, hogy néhány szabályt betartsunk. Mindezek előtt jöjjön az alaprecept.
Kevés olyan étel létezik, amelynek a receptje szinte kőbe lenne vésve, de a piskóta ilyen, ráadásul pofonegyszerű megjegyezni. Azaz mégsem. Nagyanyáink hagyományait követve a „klasszikus” változat az egy tojás, egy evőkanál cukor és egy evőkanál liszt. Ebből is a leggyakoribb változat a hat tojásos (ez kényelmesen elfér egy normál tepsiben vagy tortaformában), aminél értelemszerűen a cukor és a liszt mennyiségét is meg kell hatszoroznunk.
Igen ám, de ezen kívül még létezik vizes vagy vajas piskóta is. Én inkább a vizeset preferálom, ennek az állaga sokkal szaftosabb lesz. Itt a szintén hat tojásos alaprecept a következőképpen alakul: hat tojás, hat evőkanál cukor, hat evőkanál víz és nyolc evőkanál liszt. A vajas piskóta íze gazdagabb, a tészta pedig kicsit testesebb.
Tippek és trükkök
A légiesen könnyű és gyönyörűen magas piskóta elkészítése nem lehetetlen, csak néhány szabály betartása kell hozzá:
Hideg tojásokkal dolgozzunk, így sokkal könnyebb lesz felverni a habot.
A sárgáját külön kell felverni a cukorral, méghozzá fehéredésig. Ez mit jelent? Legalább 15 percet a robotgéppel!
A fehérjét egy csipet sóval könnyebb kemény habbá verni.
Mindig a fehérjehabhoz keverjük a sárgáját, és nem fordítva.
A lisztet mindig szitáljuk a tésztába, így még több extra levegő jut bele. Ez nem úri flanc, hanem valóban lényeges lépés! Ráadásul a kifejezetten erre a célra készített eszközökkel gyerekjáték.
Óvatos, alulról felfelé irányuló mozdulatokkal forgassuk össze a tésztát.
Ha sütőpapír helyett vajazzuk/lisztezzük a formát, akkor csak az alját, az oldalát ne, különben nem fog megemelkedni.
Minden esetben előmelegített sütőbe tegyük a tésztát. A sütő ajtaját egy fakanállal résnyire kitámaszthatjuk, így a gőz távozni tud, de nem szökik be a hideg levegő.
Ugye azt mondani sem kell, hogy a sütőt ne nyitogassuk? Csak akkor, ha már látjuk, hogy barnul a tészta teteje.
A piskótánál nem szabad légkeveréses sütést használni -az alul-felül sütés a nyerő!
Minden esetben tűpróbával ellenőrizzük, hogy valóban átsült-e a tészta!
Ha úgy ítéljük meg, hogy a tészta elkészült,kapcsoljuk le a sütőt, nyissuk ki az ajtaját, de ne vegyük ki egyből -hagyjuk bent még 10-15 percig.
Oké, belátom, hogy ez így leírva macerásan hangzik, de valljuk be, hogy kevés jobb süteményalap létezik a piskótánál. Bizonyítékképpen én el is készítettem három receptet ugyanazokból a hozzávalókból, de mégis más formában. Egy pohárdesszertet a baráti vacsorákhoz, amit akár előre is legyárthatunk, egy igazán látványos tortát, amely egy születésnapon is megállja a helyét, végül pedig egy klasszikus piskótatekercset, ami a vasárnapi ebéd koronája lehet.
A dekorációt köszönjük a Butlers-nek!