A hideg, sötét téli hónapok ellen, mikor nem a bőség, a könnyen megszerezhető élelem és meleg uralta a mindennapokat, hálaadó és köszöntő ünnepeket tartott már az ókor embere is. Ünnepelték a téli napfordulót, reménységet, hitet öntve az elcsigázott emberekbe, a római hitvilágban ez idő tájt ülték meg a szaturnália lakomákat, a földművelés, a paraszti munkák istenének szentelve összejöveteleiket, táncos, zenés ivászataikat, ahol már létezett az ajándékozás rítusa és borostyánággal is díszítették otthonaikat.
Még több karácsonyi recept itt!
Ezekben a hagyományokban fellelhetők a keresztény karácsony ünnepének alapjai, melyek később hazánkban rozmaring, nyárfa vagy kökénybokor ágak gerendára függesztésén keresztül jutott el a porosz, német hagyományoknak köszönhetően a karácsonyfa állításához. Az ágacskát aranyozott dióval, piros almával, mézesbábbal, szalmafigurákkal díszítették. A diónak rontást űző erőt tulajdonítottak, a gyümölcs a bőség, egészség jelképe, a szalma pedig a betlehemi jászolra emlékeztet.
Az ünnepléshez, minden korban, minden hagyományban kapcsolódott az édesség fogyasztása is. A ritkaságnak, értéknek számító méz, a nádcukor, majd a répacukor modernkori elterjedéséig az egyetlen édesítőszer fogyasztása, a süteménysütés többnyire jelentős eseményekhez kötődött.
A torta születésének története, melyet a hagyomány a szúzai lakodalomhoz és Nagy Sándor nevéhez kapcsol, bájos ugyan, nálunk mégis inkább a mézes bábok terjedtek el mint ünnepi édesség. A mézes bábok tésztájának elkészítése és a lakodalmi sütés ugyanazokon az – valószínűleg egyiptomi – alapokon nyugszik, gabona és méz keveréke formába öntve, kisütve és mézzel díszítve. Nagy Sándor katonáinak napi kenyéradagját ízesítette mézzel, mandulával, dióval és szárított gyümölcsdarabkákkal, az édes tészta belsejébe ánizsos, kecsketúrós, mézes krémet töltve. A tetejét szintén mézbe mártott rózsaszirmokkal díszítették, és fehér, tisztított mandulából mágikus jeleket raktak ki rajta.
Hasonlóan díszítették a mézes bábokat is, melyek tartós és tápláló száraz süteményt jelentettek sok nép több ezer éves történetében. Az 1200-as évektől kolostorok készítettek vallásos tárgyú figurákat, életképeket. Idővel „mézesbábos” céhek is alakultak, melyek míves díszítéseket készítettek rá, így kedvelt ajándékká vált. A századok alatt kialakult egy jelképrendszer, vagyis formájában és díszítésében meghatározott eseményhez köthető egy-egy típusú mézeskalács.
Most, karácsony közeledtével, még nem késő nekilátni a sütésnek, hogy az adventi naptár egy-egy napján különböző figurákat találjanak a kis zsákokban vagy dobozokban a gyerekek.
Bárhogyan is készítjük ünnepi édességeinket, ősi – és a cukornál minden szempontból értékesebb – édesítőszerűnk, a méz, legyen kéznél.
Még több karácsonyi édesség recept itt!
Marcipános szaloncukor 2.
A kókuszos szaloncukrok mellett készültek marcipánosak is a konyhámban. Hétvégén pedig a zselés verzióval próbálkozom. Ha minden jól megy, a recept hamarosan érkezik.
Ferrero Roche
Ajándéknak indult, de a hasunkban végezte... A receptet - a jobbára a feleségem által lapozgatott - NL Konyhában láttam meg.
