Bolondulunk a fűszeres és csípős kajákért és a margaritákért. A város mexikói éttermei különösen alkalmasak arra, hogy egyszerre hódolhassunk az összes szenvedélyünknek. Mutatjuk, merre szoktunk indulni, ha fejünkbe csapjuk a sombrerót.
Gringos Amigos – a budai
Emlékeztek még a Szomszédokból a presszóra, ahol Alma dolgozott? Bármennyire is furcsának tűnik a kérdés, abszolút témába vág, mert hogy Alma régi munkahelye ad otthont már egy ideje az Alkotás úton a Gringos Amigosnak. Bármi történik, mindig burritót kérünk itt, mézes malachússal, csípős szósszal, tejföllel, babbal és rizzsel, kukoricával és salátával. Nem kis meló megenni, de ha igazán éhesen érkezünk – hiszen csak így érdemes -, akkor némi kis szuszogást közbeiktatva el lehet tüntetni ezt a jól felépített burritót is, tapasztalatból beszélünk, érdemes elhinni.
Arriba – az elérhető
Az Arriba több helyszínen is fellelhető a városban, sőt akár online is lehet tőlük rendelni, ami különösen jól jön például másnaposság esetén. Két választás lehetséges számunkra itt, - persze az étlapon sokkal több minden van -, de az évek múlásának az az egyik előnye, hogy az ember kitapasztalja, hogy mit szeret, aztán pedig következetes lesz. Szóval mi itt vagy burritót vagy sajtos quesadilla-t szoktunk enni, hangulattól függő csípősséggel. Sajnos már többször belefutottunk unott és kedvetlen kiszolgálásba, de szentül hiszünk benne, hogy a jókedvűen összedögönyözött burritonak még jobb lesz az íze.
Tereza – a legújabb
A legújabb mexikói helyet, a Terezát a Nagymező utcában találjuk, a megboldogult Bordó Bisztró kerthelyiségében, de ha jön majd a zordabb idő, birtokbe veszik a benti részt. A Mazel Tov tulajdonosai mexikó szerelmesei is, mi pedig a tacok közül a carnitasba szerettünk bele, olyannyira, hogy nem is akartunk más tacót tesztelni, inkább a tépett malachúsosból vágtunk be rögtön kettőt. Külön élveztünk, hogy a guacamole nem egy avokádópüré, hanem kockákba szelve, de mégis krémesen lehet a saját készítésű házi tortillára ügyeskedni a paradicsom és avokádó darabkákat. A klasszikus margaritákra sem volt a helyszínen panasz, a másnap reggelünk azonban nem indult gördülékenyen, bár tartunk tőle, hogy ez inkább a mennyiség, mintsem a minőség miatt lehetett így. A kiszolgálás nagyszerű, örökre szívünkbe zártuk a szuper lelkes, kedves, mosolygós és magyarul is nagyszerűen beszélő portugál lányt, aki magyartudásával és segítőkészségeivel tette fel a Terezában töltött esténkre a koronát. Csípjük ezt a multikultit!
Iguana – a beülős
Mexikó az V. kerületben. Természetesen az Iguanaban készült margaritákat is teszteltük, pusztán kötelességtudatból, ráadásul a klasszikus verziót, és itt is mindent rendben találtunk. A mennyiségre érdemes figyelni – ennyi csak a bölcs javaslatunk. Hétköznap van ebédmenü, ami a közelben dolgozó megfáradt irodistáknak igazán jó hír. Ha pedig az étlapról választunk, akkor jó szívvel ajánljuk a Jenő féle quesadillát. Nem tudjuk, hogy Jenő kicsoda, de chorizós összeállítását már többször is próbára tettük, jó is volt, persze mással is bátran lehet próbálkozni.
Calavera – az újpesti
Távol a belváros zajától, Újpesten találtunk rá a Calaverara, és egy esős szombaton jártunk ott először. Kedves és gyors kiszolgálás, és az elvárt szerint teljesítő ételek fogadtak minket. Kocsival érkeztünk, így most a margariták kimaradtak. Az adagok hatalmasak, normal étvággyal is nem lehet megkűzdeni az elénk tálaltakkal, de persze a maradékot haza is lehet vinni, jó szolgáltatot tesz még az később. A belső tér szellős, van dekoráció a falakon, de valahogy mégis üresnek tűnik még, lehet ez majd idővel változik. Egy kirándulást mindenképpen megér a helyszín, a csípősek megríkattak minket kicsit, pedig becsszó bírjuk a kiképzést.
Palapa – a szentendrei
A szentendrei Duna-parttól nem messze, egy eldugottnak tűnő kis utcában találjuk a Palapa-t, amit egyből megszerettünk zegzugos hangulata miatt. Színes, kicsit szedett-vedett, de mégis magával ragadó a hangulat a sok-sok növénnyel. A sajtleves isteni volt, a fűszerekkel is jól bánnak, bármikor visszamennénk ide is.
És ezt olvastad már az ízHUSZÁR magazinon?
5 magyar séf, akiknek nem csak az ételeit, hanem az Instáját is imádjuk