Menő diéta, aminek nincs sok értelme - még hízhatunk is tőle

Nem eszünk két napig, de habzsolunk a hét hátralévő részében: lehet így fogyni?

Minden időszaknak megvan a maga divatdiétája, mostanában a legtöbb embertől azt hallom, hogy a szakaszos böjttel tartja kordában a kilóit. Praktikus, mert nem kell hozzá hosszas tervezés, nem kell átstrukturálnunk az étrendünket, ehetjük azt, amihez éppen kedvünk van, kevésbé időigényes a többinél.

Mégsem működik mindenkinél ugyanúgy, van, aki egyáltalán nem fogy tőle, ráadásul a közérzete sem a legjobb a diéta alkalmazása közben - egy új kutatás most azt magyarázza el, miért alakulhat ez így.

Nem eszünk, aztán újra

A szakaszos böjtnek több verziója létezik, a legnépszerűbb változat az, amikor a hét öt napján úgy táplálkozunk, ahogy máskor, a hét két napján viszont sokkal kevesebb energiát viszünk be, csupán 700 kalóriát. A másik változat a nap óráit osztja szét, ilyenkor 8 órán keresztül lehet enni, 16 órán át viszont böjtölni kell. A baj az, hogy anélkül csalunk ebben a praktikusnak tűnő diétában, hogy észrevennénk.

Ezt olvastad már?

Új kutatás: egészségesebb lett a fehér liszt az utóbbi kétszáz évben

Mennyit eszünk böjt után?

A kutatás azt figyelte meg, hogyan változik azoknak a fizikai aktivitása és az evési szokásai a böjtnapok előtt és után. A kiválasztott férficsoport a böjtölő nap előtt és után is jóval többet evett az átlagos napi kalória bevitelénél, összesen körülbelül 10 százalékkal vittek be több kalóriát a normálisnál. A vizsgálat során a fizikai aktivitásukat is monitorozták, amiből pedig az derült ki, hogy a böjtnapokon, illetve másnap is jóval alacsonyabb volt a fizikai aktivitásuk intenzitása annál, mint amennyit máskülönben mozogni szoktak.

A lemaradás behozva

Így a böjtnap által szerzett kalória deficitet másnap már be is hozták, amivel lehetetlenné tették, hogy a módszer fogyáshoz vezessen. Fogyni csak úgy lehet, ha több kalóriát égetünk el, mint amennyit beviszünk, így viszont a diétázók hiába vittek be kevesebbet, másnap többet fogyasztottak, és kevesebbet égettek el.

via GIPHY

Nem fogyunk

Más kutatások is alátámasztották az elméletet, ami szerint a hosszabb-rövidebb böjtöket követően többet eszünk, mint általában és mint amennyire szükségünk volna. Hasonlóképp működött a folyamat azoknál, akik hat hétig nem reggeliztek - az elhagyott kalóriákat megették ebédre és vacsorára. Így aztán nagyon valószínű, hogy nincs sok értelmük az ilyen diétáknak, hacsak nem figyelünk oda nagyon nagy gonddal a böjtidőszakokat megelőző és követő étkezéseink minőségére és mennyiségére.

Ezeket olvastad már?

Ezeket olvastad már?

Címlapkép: Getty Images

via

Címlapról ajánljuk

További cikkek