Mennyire jó ötlet megenni a megnyomódott gyümölcsöket?

Nem nyújtanak túl szép látványt, mégsem feltétlenül kell kidobni a megnyomódott, sárgult-barnult gyümölcsöket.

Sokan zöldséget és gyümölcsöt is a küllem alapján választunk: a legpirosabb almát, a legszebb sárga banánt, a be nem nyomódott barackot. Ennek eredményeképpen elég gyakori, hogy a csúnyább termékek a boltokban maradnak, és élelmiszerhulladék válik belőlük. De tényleg rosszak a megnyomódott gyümölcsök, vagy csak az esztétika miatt nem visszük őket haza?

Mennyire jó ötlet megenni a megnyomódott gyümölcsöket?

Az igazság az, hogy nem feltétlenül van velük probléma

A zúzódás tulajdonképpen a sejtkárosodás első jele: ha valaki megnyom egy almát vagy egy körtét, azzal az adott területen károsítja a gyümölcs (pontosabban a héj) azon képességét, hogy védje a sejteket az oxigéntől. Az oxigén pedig lebontja a sejtfalakat és a sejtmembránokat. Amikor a gyümölcsben lévő vegyi anyagokat olyan enzimek oxidálják, mint a polifenoloxidáz, a reakció nem túl mutatós barna színt eredményez.

Arra azonban nincs bizonyíték, hogy az oxidált gyümölcs rossz hatással lenne az emberre, ha megeszi – talán egy kicsit itt-ott kevésbé ízletes, de nagyobb problémát nem okoz.

Azt is fontos tudni, hogy bár a penészedett gyümölcsnek is lehet ilyen barnás elszíneződése, az elszíneződés magában még nem utal fertőzésre. Ennek ellenére persze egyszerűen ki lehet vágni a barna részeket, de csekély kockázatot jelent az egészségre az is, ha megeszed. Alternatívaként, ha tényleg minimalizálni szeretnéd az élelmiszerhulladékot az otthonodban, az ilyen darabokból lekvárt, turmixot, süteményt készíthetsz.

Az elszíneződés magában még nem utal fertőzésre

Bár a benyomódások nem jelentenek fertőzést, az is biztos, hogy hajlamosítják a gyümölcsöt a gombák és baktériumok megtelepedésére. Ahogy a sejtfalak lebomlanak, a tápanyagok szivárognak, ami a gyümölcs felszínén vagy a levegőben már jelenlévő mikrobák megtelepedését idézheti elő. Ahogy ezek a gyümölcs szabadon lévő belső részeivel táplálkoznak, a sejtjeik gyorsan szaporodnak.

Előfordulhat, hogy a károsodott gyümölcsök az élelmiszer-eredetű kórokozók néhány hírhedtebb fajtáját, például a szalmonellát vagy az E. colit is megvendégelik, de a kerti élesztőgombák és penészgombák sokkal gyakoribbak.

Az élesztőfajták minimális aggodalomra adnak okot – a gyümölcsök és az élesztő találkozása olyan élvezeteket ad nekünk, mint a bor és az almabor – , de a penészgombák veszélyesek lehetnek. Egyes penészfajok mikotoxinokat bocsátanak ki, amelyek különféle emberi betegségeket okozhatnak.

Ha a megrongálódott gyümölcsben annyi gombaaktivitás van, hogy szemmel látható, vagy szagolható, inkább ne edd meg. A zúzódásos területeken kívül érdemes ellenőrizni a gyümölcs szárának környékét is, hogy nincs-e esetleg ott is penészgomba, mert ez az igazán opportunista mikrobák belépési pontja. Az élelmiszer-biztonsági szakértőknek van egy mondásuk: ha kétségeid vannak, inkább dobd ki. Az egészséges felnőttek gyakran megkockáztatják és megússzák a gombák és mikrobák ilyen fogyasztását, de ez a tanács különösen fontos kisgyermekek vagy idősek számára.

Forrásunk volt.


Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

Címlapról ajánljuk