Gasztro 2020.11.30.

Megdöbbentő, ennyi élelmiszert dobnak kukába a magyarok

Nosalty

Tömérdek mennyiségű élelmiszer kerül a kukába. A Nébih elkészítette első élelmiszer-hulladék-felmérését, s drámai számokat közölt. Ennyit pazarol a magyar...

68 kilogramm az évente egy főre jutó élelmiszer-hulladék mennyisége Magyarországon, ennek pedig csaknem a fele tényleges pazarlás - derül ki aNemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) első részletes élelmiszer-hulladék-felméréséből. Ezzel az uniós átlagot is túllépjük, 39 kilogrammal(!!!). Az EU-s támogatással, Maradék nélkül című program keretében végzett közvélemény kutatásból az is kiderül, hogy a legmeghatározóbb elkerülhető élelmiszerhulladék a kész ételekből megmaradt ételmaradék (40,08%).

Mit dobunk a kukába:

sütőipari termékek, elsősorban kenyér, kifli, zsemle, kalács)- 19,63%
friss zöldségek - 9,10%
tejtermékek - 8,79%
friss gyümölcsök - 7,81%
ásványvizek, üdítők - 5,79%
feldolgozott húsok - 2,25%
konzervek, savanyúságok - 2,12%

A Földművelésügyi Minisztérium MTI által kiadott közleménye szerintaz elpazarolt élelmiszerekből 400-450 ezer rászoruló étkeztetését lehetne fedezni, és fejenként évi 10-12 ezer forint fölösleges kiadást lehetne elkerülni.

A Nébih két lépcsőben végezte kutatását. 2016 utolsó negyedévében 1002 fő bevonásával végzett kérdőíves, fogyasztói felmérést, illetve 100 család közreműködésével a magyarországi háztartások gyakorlatát is vizsgálta. A válaszadók meghatározó hányada az élelmiszerpazarlást egy Magyarországot is komolyan érintő problémának tekinti.

Jelentős félreértés figyelhető meg a vásárlók ismereteiben az élelmiszerek minőségmegőrzési idejét tekintve.A válaszadók közel 60%-a gondolja úgy, hogy az 1 hete lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszer elfogyasztása már élelmiszerbiztonsági kockázattal jár, mindössze a megkérdezettek 28,03%-a fogyasztana el ilyen terméket, bár a Nébih az elmúlt években hangsúlyosan szétválasztotta a fogyaszthatósági idővel és a minőségmegőrzési idővel rendelkező termékeket a kommunikációs tevékenysége során. Ha a tartós élelmiszert a háztartásunkban „tároljuk túl”, és nem volt felbontva, mindenképpen érdemes tenni vele egy próbát, hiszen ezekre a termékekre nem jellemző a mikrobiológiai kockázat. A fogyaszthatósági idővel rendelkező (vagyis romlékony) termékek esetében azonban kerülni kell a lejárt termékek fogyasztását.

A Nébih a Maradék nélkül programmal szeretné felhívni a figyelmet az élelmiszerpazarlás problémakörére és hosszú távon elősegíteni a magyar vásárlók magatartásának tudatosabbá válását.