Előző blogbejegyzésemben kiindulópontként elfogadtuk, hogy a medvehagymát szeretik a medvék. A sajtkérdést is megoldottuk, de a medvecukor ügyében unokám hajthatatlannak bizonyult. Szerinte ugyanis kizárt, hogy azt a mackók szeretnék, az övéi például utálják. Nem nagyon győzködtem, mert nekem sem kedvencem a medvecukor, vagyis bocskorszíj. Annyi engedményt tettünk, hogy amiből készítik, vagyis az édesgyökeret, lehetséges, hogy szívesen fogyasztják a mackók. A medvecukor-funoktól ezúttal elnézést kérünk! A leginkább elterjedt ánizsoson kívül létezik persze többféle, akár még szerethető ízesítésű is, attól függően, milyen adalékot kevernek az alapmasszához, ami édesgyökér-kivonatból, cukorból, keményítőből áll.

Hogy tovább haladjunk, innen már egyenes és rövid úton jutottunk el a nagy kedvencig, a mézig. Mert az ugye vitathatatlan, hogy a medvék szeretik a mézet. Már a nevük is igazolja ezen megállapítás helyességét. A medve szláv eredetű szó, a medved, medvegy mézlátót, mézmutatót jelentett eredetileg. Valószínű, hogy mint totemállatnak, nem lehetett kiejteni a nevét, maradt tehát a körülírás. Ennek köszönhetően nevezték még fazékképűnek, kilincstérdűnek, cammogónak, hosszúgyapjasnak, erdei papnak, fekete fickónak, barnának és persze mézestenyerűnek.

A méznél mi is leragadtunk, és megállapítottuk, hogy megszámlálhatatlanul sokféle, mézzel készülő étel létezik. Húsok, saláták, sütemények, de mind közül nálunk a mézes krémes az unokák nagy kedvence.

Most azonban folytattuk tovább a medvés körutat, és eljutottunk a medvetalphoz. Nos, azért ez okozott egy kis gondot – legalábbis nekem. Mert ugye létezik egy medvetalp nevű növény, ami saláta, leves, mártás, főzelék, sör alapanyagául szolgálhat. Ezt jó tudni, és alkalomadtán színesíthető vele az étrend – lehet, hogy a medvék is így gondolják, ennek nem jártunk utána. Van aztán a medvetalp süti, amit a medvemancs formája ihletett, és még alkalmas sütőformát is találtam, úgyhogy gyorsan nekiláttunk a sütésnek. Szerencsére. Mert már attól tartottam, hogy ráakad unokám a medvetalp rántva receptre, és akkor meglehetősen szomorúan végződik speciális gasztrotúránk. A recept részletes ismertetésétől inkább eltekintek. Így kezdődik ugyanis: „hozzávalók: egy medvetalp…”, az elkészítése pedig: „a medvetalpat leforrázzuk, megtisztítjuk a szőrpamacsoktól, majd páclevet készítünk”. Talán megértik, hogy arról sem szóltam, hogy a medvéből szalámit, konzerveket, kolbászt is gyártanak.

Így aztán, mikor kisült a medvetalp süti, a kedvenc mackót is asztalhoz ültettük, ő is kapott kóstolót, és unokám kérdésére, hogy ízlik-e neki, azt brummogta: igen.

Mari nagyi