Ha gyakran járunk piacra, talán már szembetalálhattuk magunkat a mángolddal. Lehet, hogy elsőre spenótnak néztük: ez megeshet, főleg akkor, ha csak a fodros-rücskös levelekre vetettünk egy pillantást. Ugyanis, ami ezt a zöldséget kérdés nélkül megkülönbözteti az összes „rokonától”, az a színpompás szára – erről ismerhetjük fel a legjobban. A beazonosítás után jöhet persze a kérdés: de mégis mit kezdjünk a mángolddal? A válasz alant következik, vásárlási, tárolási és elkészítési tippekkel kiegészítve.
Mi az a mángold?
A leveles zöldség közeli rokonságban áll a céklával, azonban vele ellentétben a mángold föld alatti gyökérrésze nem fogyasztható. Ezzel szemben mind a szára, mind a levelei alkalmasak emberi fogyasztásra – főve, párolva, esetleg grillezve fogyasztják a legtöbbször.
Egészen biztosan felismerjük majd a száráról: ez ugyanis több különböző, harsány színben is pompázhat a magentától a citromsárgán át egészen a liláig.
A leggyakoribb mégis a fehér szín, ezzel gyakran találkozhatunk termelői piacokon már április végétől kezdve egészen november végéig. A színes szárú levelekből gyakran csokrokat kötnek az árusok, így minden adagba kerülhet piros is, sárga is.
Hogyan vásároljuk?
A szezon alatt nézzünk szét a piacokon, itt valószínűbb, hogy találunk majd mángoldot – a nagyobb élelmiszerláncok polcaira ritkán jut el a leveles zöldség. Azokat a csokrokat keressük, amelyeken a levelek erősek, sötétzöldek, kissé fényesek. A szár is legyen kemény, harsány, ne legyenek rajta ütődések vagy rohadt foltok.
Hogyan tároljuk?
Ha megvettük, lehetőleg minél előbb készítsük el, ugyanis a tárolás során veszíthet zamatából – főleg akkor, ha nem megfelelően tesszük el. A leveleket tegyük zacskóba vagy fagyasztózacskóba, és tároljuk a mángoldot a hűtőben. Figyeljünk oda a nedvességre: ha nagyon bepárásodik a zacskó, a zöldség akár meg is penészedhet. Ennek elkerülése végett helyezhetünk a levelek mellé egy papírtörlőt, azonban ezt is cseréljük ki, ha nagyon elázik.
A mángold a fenti körülmények közt egy hétig vígan eléldegél a hűtőben. Ha ennél hosszabb ideig tárolnánk, tegyük a mélyhűtőbe: légmentesen lezárt fagyasztózacskóban.
Mi készüljön belőle?
Mivel a mángold szára keményebb, rostgazdagabb, ezért érdemes különválasztani a zsenge levelektől (egy éles késsel, a szár mentén ejtsünk határozott bevágásokat). A szárat felapríthatjuk és megpárolhatjuk: így nagyjából azonos texturális élményt nyújt majd, mint a párolt levél. Ha egyben hagyjuk, több idő kell a szárak megpuhulásához.
A levelek – ha zsengék – nyersen is fogyaszthatók, például salátákban, szendvicsekben. A mángoldnak nincs olyan erőteljes aromája, mint a fodros kelnek, inkább a spenótra hasonlít, bár egyesek enyhén kesernyésnek találhatják az ízét. Ez hőkezeléssel átváltoztatható édeskésbe: párolva tálalhatjuk egyszerű köretként, kerülhet levesekbe, egytálételekbe, ragukba.
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!
Még több olvasnivaló a tavaszi zöldségekről: