Életmód 2020.11.30.

“Manapság már nem arra használjuk a fogainkat, amire kellene” - a fogorvost kérdeztük

Czvitkovits Judit

A modern kori táplálkozás nemcsak a fogyasztási szokásainkat alakította át, de a fogainkat is. Az állcsont feltételezett átalakulásáról dr. Kiss Andrea fogorvos mesél.

Dr. Kiss Andrea fogorvost kérdeztük a témáról.

Az, ahogy ma táplálkozunk, milyen hatással van a fogainkra?

Bár az egészséges táplálkozás jót tesz például a vércukorszintnek vagy éppen a koleszterinnek, sajnos nem kedvez a fogaknak. Pépeket, turmixokat, szószokat, omlós, puha húsokat, vagyis csupa olyan élelmiszert fogyasztunk, aminek állaga sokkal kevesebb rágást igényel. Manapság egyáltalán nem arra használjuk a fogainkat, mint régen: nem úgy őrlünk, rágunk, tépünk ahogy azt kellene. Mivel a fogainkat nem olyan mértékben vesszük igénybe, mint őseink, az állcsont mérete is elkezdett átalakulni, egészen pontosan csökkenni. Ez eredményezheti azt, hogy manapság nem bújnak elő a bölcsességfogak, a gyerekek pedig csírahiányos állapotban születnek. Kutatások igazolják, hogy az ősembernek, a középkor emberének állcsontjában mindegy egyes fog elő tudott törni, mára viszont a rövidült állcsont rendkvül sok torlódott fogazati állapotot eredményez.

A megfelelő ételek fogyasztásával ez a folyamat megállítható?

Ezek a változások egy evolúciós folyamat részei, ami ellen tenni már nem tudunk, az élelmiszereink puhaságát befolyásolni nem tudjuk, hiszen az alapanyagok adottak. Viszont fontos tudni, hogy a puha ételek könnyebben ékelődnek be a fog barázdáiba, azokat nehezebben lehet eltávolítani, mint például egy nyers zöldséget. Régen, amikor még a malomban őrölték a lisztet, abba belekerültek a malomkő finom szemcséi, belesütötték a kenyérbe, és amikor az ember azt megette, a benne lévő abrazív, vagyis a felületet koptató anyagok nagymértékben segítették az öntisztulást. Ma már ez sem adott.

Tudtad?

Egy másik nagyon fontos szempont, hogy a minél puhább ételek fogyasztása kevésbé indítja be a nyálelválasztást, egy keményebb tápanyag megrágásakor viszont több nyál termelődik. Ha például megeszünk egy almát, az bár tartalmaz savakat, mivel kemény tápanyag, beindítja a nyáltermelődést - ennek következtében pedig egy egészséges ökoszisztéma alakul ki a szájban.

Sokan a kemény ételek kapcsán a chipsben és a pattogatott kukoricában bíznak, és bár ezek valóban kemény ételek, olyan magas a keményítőtartalmuk, és olyan kevés vizet tartalmaznak, hogy kisebb mértékű nyáltermelődést váltanak ki. Helyettük érdemes tíz deka sajtot enni almával.

Étkezés után mikor mossunk fogat?

Közvetlenül utána semmiképp, táplálkozás során ugyanis megváltozik a száj pH-ja, a zománcból ásványi anyagok vándorolnak ki a nyálba, ami vissza is épül. Ezt a folyamatot a szakirodalom úgy nevezi, hogy demineralizáció és remineralizáció. Ha valaki azonnal elkezd fogat mosni, kiöblíti ezeket a hasznos anyagokat. Hangsúlyoznám, ez a folyamat csakis azoknál megy végbe, akik szájhigéniája megfelelő.

via GIPHY

Amennyiben a fogak állapota romlásnak indult, például mert az étkezésből származó savak túl sokáig hatottak, és elindult a szuvasodás, úgy nem beszélhetünk egészséges szájflóráról, és a re-és demineralizációs folyamat nem játszódhat le, a fogszuvasodás miatt teljesen megváltozik a száj ökoszisztémája. A tisztánlátás kedvéért, ehetünk bármennyi kakaós csigát, ha emellett megfelelően ápoljuk a szánkat, a fogszuvasodás elkerülhetővé válik.

Aki hozzászokott az étkezés utáni fogmosáshoz, a fogkefét cserélje cukormentes rágógumira, az ugyanis eltávolítja a lepedék egy részét, fokozza a nyáltermelődést, és a száj ökoszisztémáját sem borítja fel. A rágógumi mellett nagyon jó hatással vannak a száj flórájára a kemény sajtok, a tejtermékek, a joghurt. Nem sokan tudják, hogy fogászati szempontból például a vörösborhoz azért is jó kemény sajtot fogyasztani, mert a bor savhatását közömbösítheti.

A fogorvos mit tud megállapítani a páciens fogai alapján?

A fogak alapján nem tudjuk kikövetkeztetni a páciens étkezési szokásait. A zománc elszíneződése persze sejteti, hogy a illő szereti a kávét, a fekete teát, a curry fűszert, a kurkumát, a piros bogyós gyümölcsöket, netán a vörösbort, de precíz következtetéseket nem tudunk levonni, ellenben a gyomorsav-túltengés vagy éppen a bulimia jelei egyértelműek.