Magyar kutatók szerint az agyra is kártékony lehet a koronavírus

Egyre több minden derül ki az új betegséggel kapcsolatban, és egyre biztosabb, hogy sajnos sokkal kártékonyabb, mint azt eddig sejtettük.

A koronavírust eddig főként légzőszervi betegségként ismertük, azonban egyre több bizonyíték utal arra, hogy más szervekre is káros lehet, így az agyra is. Dénes Ádám és kutatótársai a világon az elsők között vizsgálják koronavírus-fertőzésben elhunytak agyát. Az MTA beszámolójának kommentálására Freund Tamást, a KOKI igazgatóját, az MTA élő természettudományokért felelős alelnökét kérte fel.

Egyre több klinikai adat érkezik a betegségről, amelyekből arra következtetnek a tudósok, hogy az idegrendszer és az agy is érintett lehet a fertőzésben, és elképzelhető, hogy ennek éppen a legsúlyosabb esetekben lehet döntő jelentősége. Dénes Ádám, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatója munkatársaival – köztük Hortobágyi Tibor neuropatológussal – arra vállalkozott, hogy feltérképezi az új koronavírus okozta fertőzés lehetséges agyi hatásait.

Az agy

A szervezetünkben zajló gyulladásokat természetesen az idegrendszerünk is megérzi, és a betegségérzet egyes agyi központjaink reakciója révén alakul ki, ami levertséggel, étvágytalansággal, lázzal is együtt jár. A vírusfertőzéseknél azonban ez tovább is mehet, és a gyulladásos faktorok túltermelődésének következtében olyan folyamatok is beindulhatnak, amelyek hatással lehetnek a légzés és a keringés agyi központjaira.

Ezért lehetséges az, hogy egyes koronavírusos betegek légzése úgy omlott össze, hogy azt egyébként a tüdejük állapota nem indokolta volna. Másoknál nagyon alacsony véroxigénszint és vészesen lecsökkent légzőfelület esetén sem alakul ki légszomj.

Bejut az agyba

Sajnos az is felmerülhet az efféle tünetek magyarázatára, hogy a koronavírus bejut az agyba. „Már a korábbi, világjárványt nem okozó, de veszélyes rokon koronavírusok, a SARS és a MERS esetében is kimutatták, hogy e kórokozók képesek idegrendszeri fertőzést okozni. Az új koronavírusnál pedig számos olyan tünet – például az íz- és szagérzékelés elvesztése, a fejfájás, a zavartság, a hirtelen fellépő láz vagy a stroke, a rohamok és görcsök – arra utal, hogy ez a vírus is rendelkezhet ezzel a képességgel” – mondja Dénes Ádám.

A szaglás elvesztése arra is utalhat, hogy a Covid-19 az orrból, idegpályák mentén egészen az agyban levő szaglógumóig eljut. De akár a perifériás idegeken át vagy az agyi erek falán keresztül is eljuthat a nyúltvelőbe, a légzőközponthoz, illetve a hipotalamuszba vagy az agykamrák melletti agyterületekre. Akár ez is történhetett azokban a fent említett esetekben, amikor afertőzöttek viszonylag jó állapotú tüdővel lettek rosszul, és kerültek kórházba, vagy amikor nagyon előrehaladott tüdőgyulladás esetén sem érzékelték a tüdő hirtelen romlását, és ezért késve kerestek orvosi segítséget.

Az agyi fertőzés eshetőségét az is növeli, hogy a vírus által belépési kapuként használt angiotenzin-konvertáz enzim-2 (ACE2) a tüdőn kívül megtalálható az erek falában és az idegrendszerben is. Barabási Albert-László emberi és koronavírus-fehérjék kapcsolatain végzett kutatásai is arra utalnak, hogy az új koronavírus-fertőzésben jelentős lehet az idegrendszeri érintettség.

Elsők között

Éppen ezért Dénes Ádám munkatársaival és Hortobágyi Tibor neuropatológussal együtt a világon az elsők között kezdte meg az előkészületeket és az engedélyeztetési folyamatot arra, hogy koronavírusban elhunyt betegek idegszöveteit vizsgálják. A kutatók arra szeretnének rájönni tehát, hogy képes-e a vírus megfertőzni az idegrendszert, és ha igen, mely agyterületek lehetnek érintettek.

Ezeket olvastad már?

via

via

via

Hirdetés

Támogatott tartalom

Sütés-főzés kockázatok nélkül – így lehet füstmentes az ünnep

Hoppá, ez odaégett! Ugye veled is előfordult már hasonló az ünnepi kapkodásban? Nem vagy egyedül – az ünnepek során a sietség ugyanúgy rossz tanácsadó lehet, mint a rutin. Mindegy, hogy a gyakorlatlanság, a túlzott magabiztosság vagy egy rosszul értelmezett régi recept miatt sütöd túl kissé az ételt, az eredmény ugyanaz: nem lesz olyan egészséges, mint amilyen lehetne. Állj meg egy pillanatra még az ünnepek előtt, és gondold végig, mit tehetsz, hogy ne csak ízletesek, de táplálóak is legyenek az ünnepi finomságok.

Hirdetés

Támogatott tartalom

Téli feltöltődés a büki termálvíz erejével

Képzeljük el a pillanatot, mikor a szobából vagy akár a medencéből szemléljük a szállingózó hópelyheket, és lelkünket a megnyugvás szelleme járja át. Az év legzordabb, mégis csodás időszakában megérdemlünk egy kis kényeztetést, finom falatokat, lágy illatokat és stresszoldó kezeléseket.

Legújabb receptek

3 napos mézeskalács-sajttorta

Egy igazi fűszeres karácsonyi finomság. A nevét azért kapta, mert a mézeskalácsok és a torta pihentetési ideje miatt 3 nap alatt készül el. Kóstoljátok meg! :)

Tejfölös-sajtos csirkecomb

A csirkecombot már előző este befűszerezhetjük, így az ízek jól átjárják a húst, másnap pedig csak a sütéssel kell majd foglalatoskodnunk. Én barna rizsből készült rizibizivel ...

Preckedli (diós linzer) cukorbetegeknek

Tálalás előtt szórjuk meg ízlés szerint poreritrittel, majd úgy kínáljuk. Száraz, hűvös helyen tárolva egy-két hétig is eláll, sőt minél tovább áll, annál finomabb, és omlósabb ...

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Top Receptek

Hagyományos édes fánk

Életem első fánkját még lánykoromban készítettem. Kemény lett és száraz. Ezután évek teltek el és eszembe sem jutott, hogy újra nekiálljak. A kisfiam nagy fánkrajongó. Mondjuk is a ...