Zsebkertem 2020.11.30.

Létezik olyan magyar paradicsom, ami télen és nyáron is ízletes és jó minőségű

Fenes Gábriel

Édes íz, magas tápanyagtartalom és télen-nyáron kiváló minőség - mindezek ismertetőjegyei a veresegyházi paradicsomnak, amivel az éttermekben és boltokban is találkozhatunk.

Veresegyházon működik az első olyan hazai üvegház,ahol az év minden napján ízletes, kiváló minőségű és magas tápanyagtartalmú paradicsomok teremnek, mint tavasszal és nyáron. A 2014-ben indult Veresi Paradicsom tiszta technológiával, szigorúan ellenőrzött körülmények között termeszti a paradicsomot, többek közt a Cukorfalat és Piccolo fajtákat, melyek Brix-értéke, azaz édességi foka 12, így a legédesebbnek számítanak a világon.

A prémium kategóriás paradicsomok a boltok mellett a magyar Michelin-csillagos éttermekbe is eljutnak. A vállalkozás innovatív technológiájának és példamutató vállalati filozófiájának köszönhetően idén elnyerte a Forbes magazin különdíját a Highlights of Hungary idei díjátadóján. Márkus Zsolt, a Veresi Paradicsom Kft. vezetője elárulta, miért hagyta ott a multik világát, és választotta a zöldségtermesztést, illetve miért kiemelkedő a Veresegyházán termesztett paradicsomok minősége.

Korábban CEO-ként dolgozott egy multinacionális cégnél. Miért érezte úgy, hogy váltania kell?

Egy tudatos döntés volt, mivel több évig dolgoztam nemzetközi környezetben, az időm 60-70 százalékát üzleti utazással töltöttem, aminek mondjuk az volt az eredménye, hogy 10 bázispontot javítottam a munkahelyem profitabilitásán. A további karrierfejlődéshez az kellett volna, hogy a családommal külföldre költözzünk, világpolgárrá váljunk, ezt pedig nem szeretettem volna. Másrészt a munkámban nem sok értékteremtés volt, legalábbis saját szemszögből nézve.

Hogy jött a paradicsomtermesztés ötlete?

Teljesen véletlenül alakult így az egész. Az első szempont az volt, hogy hosszú távon egy versenyképes dolgot hozzak létre, mivel minden pénzünket kockáztattuk. Azt gondoltam, hogy az alacsony költségszintű Kína és India kevésbé tud minket megverni, ha a helyi termelésű zöldségtermesztés felé vesszük az irányt, hiszen az agráriumban a local to local koncepció ma is releváns és piaci előnyt biztosít. Próbáltam fejleszteni magam, többször voltam például Hollandiában, végigjártam egy utat, amit egy multinál is végig kell, ha szeretnénk, hogy a vállalkozásunk sikeres legyen. Ugyanazt csinálom, csak más üzemméretben.

A helyszín fontos szerepet játszott a vállalkozás elindításánál?

Azért választottuk Veresegyházat, mert volt termálvizük, ami az üvegházak fűtéséhez kell, és száz százalékos visszasajtolásuk is.

Ha jól tudom, akkor a fénytől erősen függ, hogy milyen édes és ízes egy paradicsom. Hogy érhető el ugyanaz a minőség az őszi-téli időszakban, mint tavasszal vagy nyáron?

Először is azzal, hogy odaadjuk a növénynek a megfelelő mennyiségű fényt. Magyarországon decemberben kevesebb a besugárzás, ilyenkor ezt mesterségesen növelnünk kell. Számít, hogy mennyi idő alatt kapja a fényt a paradicsom, ezért a mesterséges fényt folyamatosan kalkuláljuk, közben pedig elemezzük a paradicsom állapotát. A fénymennyiséget a különböző szinteken mérjük.

Emellett a bogyók édessége függ a tápanyagfelvételtől, ezt szintén grammra pontosan számítjuk ki, akár 10 ezer négyzetméterre. A paradicsomok Sri Lankáról származó kókuszrostba vannak ültetve, ami egy tiszta közeg, és amiben nagyon jól kontrollálható a vízháztartás és a tápanyagfelvétel.

Nem ördögtől való az, hogy valami zárt térben termesztett, ha optimálisak a körülmények.

Nálunk azok, ezért tudunk télen is ugyanolyan paradicsomot termeszteni.

Talajba ültetve más behatások is érnék a növényt, mondjuk permetmaradványokat is felszívhatna?

1968-ban tiltották be a DDT-t, de az ma is kimutatható néhány helyen. Rengeteg tévhit van az emberek fejében, például azzal kapcsolatban, hogy mi a bio, azt gondolják, hogy az teljesen vegyszermentes, pedig nem így van, hiszen az EU által jóváhagyott szereket lehet használni a termesztéskor. A talajvíz sem tiszta, nem tud már tiszta lenni. Innentől kezdve én a kontrollban hiszek, mert nem lehet visszamenni a 100 évvel ezelőtti időszakba. Csak az tud tiszta lenni, amit ellenőrzés alatt tartanunk. Mi biológiai növényvédelemmel dolgozunk, tiszta a termesztésünk, tisztított esővízzel locsoljuk a paradicsomokat.

Ez is érdekelhet!

Ezekre figyelj, ha nem akarod, hogy átverjenek a bioélelmiszerrel

Mi a tapasztalatuk, mennyire tudatosak a magyar vásárlók? Figyelik azt, hogy mit vásárolnak?

Van egy nagyon fogadókész közönség, ez mondjuk a 20-30 éves lányokra értendő, akik már kezdenek az anyaságra gondolni, tudatosabbak, mint a hasonló korú férfiak. A következő csoport a kismamák, akik nagyon figyelnek, megveszik a legdrágább paradicsomot is, ha az prémium kategóriájú. De már a nyugdíjas is megveszi a paradicsomunkat, mert jobb az íze, ő nem annyira tudatos, az ízre megy. Ha rendesen, hitelesen van kommunikálva, akkor van igény prémium zöldségekre, paradicsomra.

Miben más a veresi paradicsom a többi boltban kapható, mondjuk külföldi terméktől?

A paradicsomot jellemzően a karotinoidok, a likopin és az antioxidánsok miatt esszük, ami az érés utolsó fázisában alakul ki. Ha valaki éretlenül szedi, márpedig az importot úgy kell szedni a logisztikai idő miatt, a beltartalmi értéke a friss termékhez képest jóval alacsonyabb. A fogyasztó nem tudja, hogy milyen magas beltartalmi értékű mondjuk a nálunk termesztett Bíborka vagy a Cukorfalat paradicsom.

Ezért karoltuk fel a vegID projektet, ami arról szól, hogy amikor megveszünk egy paradicsomot, akkor meg tudjuk nézni, hogy mit eszünk, milyen a beltartalmi értéke.

A terv az, hogy egy független szervezet megméri a paradicsomaink beltartalmi értékét, amit egy QR-kód segítségével feltüntetünk a csomagolásokon. Az embereknek tudniuk kell, hogy mit esznek!

tepsis hús

Bazsalikomos-mozzarellás csirke

húsgombóc

Paradicsomos húsgolyó

paradicsomos tészta

Egyedényes paradicsomos tészta

Előfordult, hogy nem olyan minőségű termék került a boltokba, amilyet szerettek volna?

Természetesen, de ez főleg a logisztika miatt van így. A paradicsomot berakják egy 7 fokos raktárba, ami miatt stressz éri, ezután átrakják egy kamionba, utána az eladótérbe 20 fokba. Kevés olyan lánc van, ahol tudják alkalmazni a megfelelő hőfokokat, ezért előfordul sérülés. A vegID abban is segítséget nyújt, hogy ha valaki lefényképezi a boltokban a QR-kódot, akkor visszajelzést tudjon nekünk adni a minőséggel kapcsolatban.

A hazai áruházláncok mennyire voltak nyitottak arra, hogy magyar paradicsomot vásároljanak a spanyol, görög vagy olasz import helyett?

Van olyan áruház, aki próbálja támogatni a helyi termelőket, de a működésük teljesen más, mint mondjuk Németországban, Ausztriában vagy Franciaországban, ahol nagyon lokálpatrióták a boltláncok. A magyar piac még nem olyan érett, ami nem az itteni láncok hibája. Nekünk eleve nehezebb a helyzetünk, mivel prémium kategóriát árusítunk. Egy évbe telt például az, hogy elfogadtassuk a piaccal, mi már tisztán papírcsomagolásba - ráadásul a FSC minősítéssel - tesszük a paradicsomot, mert azt mondták, hogy nem látszik eléggé a termék, úgy pedig ők nem tudják eladni.

Szállítanak paradicsomot aMészáros Ádám vezette Onyxba, illetve a Széll Tamás-Szulló Szabina jegyezte Standba. Hogy jöttek ezek a felkérések?

Az elején mi kerestük meg az éttermeket, most pedig már ott tartunk, hogy nem bírjuk őket kiszolgálni. Michelin-csillagos helyet ellátni egy külön kategória, igazi megtiszteltetés.

Hogy kell ezt elképzelni, nekik elkülönített palántáik vannak az üvegházban?

Nem, dehogyis, erre vagyunk a legbüszkébbek, ugyanazt a paradicsomot kapja Széll Tamás, mint a vásárlók.

Nagytermelőként rengeteg helyre szállítanak, hova tudnak, szeretnének még fejlődni?

Jelenleg mindent a hollandok irányítanak, a nemesítő házak kilencven százaléka onnan indult. Magyarországon eltűnt vagy jelentősen lemaradt a tudásbázis, ami a termesztéshez (téli, és tiszta) vagy a nemesítés élvonalához kell. Nyitottunk már egy kutatóüvegházat, amihez szeretnénk nyitni egy nagyközönség által is látogatható kutató központot is, ahol edukálni tudjuk a fogyasztókat.

A másik fontos célunk, hogy a téli termesztést valahogy versenyképessé tegyük. Ezzel a legnagyobb probléma, hogy a lámpák rengeteg energiát emésztenek fel. Az energiaárban nem vagyunk versenyképesek, semmit nem éri meg télen Magyarországon termeszteni. Meg kell találnunk azt a módot, hogy ez megváltozzon.