Lencse, malac, gombóc és vöröshagyma

Azt talán mindenki tudja, hogy szilveszterkor hagyományosan lencsét és malacsültet kell enni. De van még néhány népszokás, ami meglepetést okozhat.

A szilveszteri népszokások nagyrészt előrejelzés-, jóslás jellegűek, a szerencséről szólnak, ennek köszönhető a szilveszteri kéményseprő-kultusz, de csak szőrén, ezúttal gombfogás és vakablak nélkül. A jóslatok a következő év termésére, időjárására, a hajadonok, legények elkövetkező házasságára vonatkoznak. Lássunk néhányat tételesen.

Lencse

A lencse, vagy más, apró szemű hüvelyesek (például a rizs, köles) fogyasztása azért ajánlatos ilyenkor, mert a gazdagságot, bőséget szimbolizálják. Aki tehát az újév első napján lencsét eszik, az bő termésre, az állatok szaporaságára, anyagi gyarapodásra, a család bővülésére számíthat az elkövetkező esztendőben.

Malac, szárnyasok és halak

Szilveszterkor azért fontos malacot enni, mert az kitúrja az ember szerencséjét a következő évre. Hagyományosan az állat fülét és orrát kell ilyenkor megenni, de a többi része sem megvetendő a süldőnek. Tilos viszont ilyenkor baromfit fogyasztani, mert az hátrafelé kapar, tehát oda lenne tőle a szerencsénk a következő hónapokra. A haltól állítólag elúszik fogyasztójának szerencséje, de egyesek tudni vélik, hogy akkor nem, ha a farka felől látunk neki. Ha tehát veszélyesen szeretnénk élni, nyissunk ki egy tonhalkonzervet, vagy olvasszuk ki a karácsonyi filézett halászlé maradékát; ember legyen a talpán, aki a tonhalaprítéknak megtalálja a hátulját.

Rétes

A rétestészta nyújtása szintén az eljövendő bőséget hivatott megteremteni, a tésztával együtt a szerencsénket is nyújthatjuk szilveszterkor.

Gombóc

Ha a lányok meg akarták tudni, hogy férjhez mennek-e a következő évben, illetve hogyan fogják hívni a jövendőbelijüket, gombócot főztek. Kis papírkákra különböző férfineveket írtak – eggyel kevesebbet, mint ahányan a jóslást végezték – a neveket a gombócokba rejtették kifőzés előtt, egyet pedig üresen hagytak. Akinek az üres gombóc jutott, az nem számíthatott menyegzőre jövőre, a többiek pedig leshették a környezetükben élő Istvánokat, Jánosokat és Lászlókat, hogy melyik kacsintgat rájuk a templomban.

Hagyma

Egyes vidékeken vöröshagymával jósolták meg szilveszterkor az újév várható időjárását. Egy vöröshagymát 12 rétegre bontottak, sóval meghintettek, s a sorban, amelyik bővebb levet eresztett, az annak megfelelő hónapot csapadékosnak gondolták.

Egyéb szokások

Az újév első napján tilos volt bármit kivinni a házból, mert úgy tartották, hogy akkor a következő évre a szerencse is elhagyja a házat. Bizonyos helyeken még a szemetet sem szabadott kivinni aznap, az állatok alól sem hordták ki a trágyát, csak másodikán. Aki az újesztendő első napján először merített vizet a kútból, és mosdott meg vele, az szerencsés évre számíthatott. Általában azt gondolták, hogy amit az év első napján teszünk, az fog ismétlődni a további 364 napon is, ezért kerülték ilyenkor a családi perpatvart, veszekedést, nagyon figyeltek, hogy nehogy betegség üsse fel a fejét bármelyik családtagon. Ha a másnapunk engedi, figyeljünk oda mi is, hogy melyik lábunkkal kelünk fel aznap.

Legújabb receptek

Egyszerű francia hagymaleves

Csak a franciák olyan ügyesek és leleményesek, hogy az egyszerű vöröshagymából ízes, karakteres és komfortos levest tudjanak varázsolni. Szerencsére, az alábbi recept birtokában, ...

Céklaravioli

Hideg előétel céklából nagyszerű ricottás-parmezános-citromhéjas töltelékkel, pont olyan, mint a legjobb olasz ravioli, csak még színesebb, ízletesebb. Nagyszerű lisztmentes ünnepi ...

Céklacarpaccio

Húsmentes carpaccio céklával. A hajszálvékony céklaszeleteket csodálatosan tálalhatjuk mandulaszósszal, zöldsalátával, csírával, magokkal, bogyós gyümölcsökkel, akár ...

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Top Receptek

Hagyományos édes fánk

Életem első fánkját még lánykoromban készítettem. Kemény lett és száraz. Ezután évek teltek el és eszembe sem jutott, hogy újra nekiálljak. A kisfiam nagy fánkrajongó. Mondjuk is a ...