Liszt
A lisztek esetében aranyszabály, hogy „minél fehérebb, annál tovább eláll”. Mivel a teljes kiőrlésű gabonákban több a zsír, a belőlük őrölt lisztek gyorsabban meg tudnak avasodni. Az avasodás jeleire figyeljünk, ha már túl vagyunk a lejáraton: savanyú illatra, darabos állagra.

Konzervek
Minden konzerv híres arról, hogy szinte örökké eláll. Ennek ellenére, mégis találhatunk a dobozokon apró dátumokat, amiket hagyjunk is nyugodtan figyelmen kívül. Figyeljünk inkább a következőkre: ha rozsdás, púpos a konzerv, vagy a tartalma nagyon „fátyolos”, esetleg kellemetlen szagot áraszt, dobjuk el.

Olajak
Ha csak napraforgóolajat tartunk otthon, és azt minden nap használjuk, nem kell nagyon aggódnunk a lejárat miatt, előbb el fog fogyni a zsiradék. Azonban, ha van egy-két különleges olajunk, amit ritkábban vetünk be, érdemes lehet jobban megismerni őket. A legtöbb olaj viszonylag sokáig kitart: a romlottságot ne a dátum alapján ítéljük meg, hanem az illatból (fémes, szappanos, halas) és az állagból (folyós helyett „tapadós”).

Szószok
A mustár szinte örökké jó (persze kivéve akkor, ha már penészes), a ketchup színe sötétedhet idővel, de ez még nem jelenti azt, hogy romlott. A majonéz a legkényesebb, bár ez sem fog azonnal elhalálozni, még úgy sem, hogy tojás és sok zsiradék van benne. Figyeljük a színét (ha furcsán „besötétedik”), az állagát (ha darabos), és a szagát (ha savanykás) a romlás jeleként.

Tojás
Van, aki rögtön a hűtőbe teszi a tojást, van, aki szobahőn tartja, de egy valami közös bennünk: mindannyian nagyon tartunk a romlott és záp tojásoktól. Ez szerencsére a legtöbbször egy alaptalan félelem, ugyanis nagyon sok idő kell ahhoz, hogy a tojás megromoljon. A dobozra nyomott dátum helyett végezzük el a vízben lebegős tesztet, vagy egyszerűen törjük fel, és szagoljuk meg.