Cornmeal – kukoricaliszt

Gyakori hiba azt hinni, hogy a „cornmeal” kifejezés mögött az egyszerű kukoricaliszt bújik, pedig az igazság az, hogy az ennél durvább, nagyobb szemű kukoricadarát kell elővennünk, ha a recept ilyet ír. Tovább bonyolítja a dolgokat, hogy gyakran együtt szerepel kukoricaliszt és kukoricadara egy alapanyaglistában.

Glutinous rice flour/sweet rice flour – rizsliszt

Igen, rizslisztről van szó, de nem akármilyenről: ez a fehér por nem a hosszúszemű, basmati vagy jázmin gabonafajta szemeiből készül. Az ázsiai konyhában gyakran bevetett alapanyag a ragacsos rizs porrá őrölt formája, amit sütemények, édességek (például a híres-hírhedt mochi) készítéséhez kell majd beszereznünk.

Evaporated milk – sűrített tej

Itthon más tejtermékek esnek a mindennapos használat áldozataivá, azonban míg mi mindenbe is tejfölt és túrót keverünk, addig a világ más részein egyéb alapanyagok lapulnak ott minden kamrában. Ezek egyike az „evaporated milk”, ami nem összekeverendő a sűrített tejjel, annak ellenére sem, hogy ez is egy sűrűbb, a tej lassú melegítésével, elforralásával készül. A különbség azonban annyi, hogy nem adnak hozzá plusz cukrot – íze a forralás során természetesen válik karamellássá (köszönjük, tejcukor), állaga pedig félúton helyezkedik el a tej és a sűrített tej között. A helyes fordításban „kávétej” néven fut, így tudjuk idehaza is beszerezni, ha szükségünk lenne rá.

Shortening – margarin

Egy újabb sütési hozzávaló, amit főleg az amerikai receptek részesítenek előnyben, mi pedig gyakran összekeverjük a margarinnal. A shortening azonban inkább csak távoli rokona a növényi sütőterméknek: 100%-ban zsiradékot tartalmaz, míg a margarin „hígabb” és lehetnek benne egyéb kiegészítő alapanyagok (pl. víz). Magyarországon nem valószínű, hogy találunk majd klasszikus shorteninget, így kénytelenek leszünk helyette margarint használni, ilyenkor arra figyeljünk, hogy magasabb zsírtartalmú, szilárdabb sütőmargarint vessünk be, azzal nagyon nem lőhetünk mellé.

Almond meal – mandulaliszt

Egy újabb liszt, ami gyakran elvész a fordításban – éppen azért, mert lisztként szeretnénk értelmezni, miközben abszolút nem az. A mandulából általában két lisztszerű terméket szoktak készíteni, azzal az eltéréssel, hogy az egyikbe hámozottan, a másikba héjastul kerül az olajos mag. Az „almond meal” a héjjal együtt ledarált mandulát jelzi, ami nagyjából hasonlóan viselkedik, mint a héjatlan, tiszta liszt, azonban okozhat kinézetbeli eltéréseket (a sötétebb külső réteg ledarálva pöttyössé teszi a tésztákat). Ez egy kevert sütemény esetében kevésbé, azonban egy macaronnál már annál nagyobb galibát okoz.

Kale – kelkáposzta

Bizony, még az egyszerű zöldségekkel is belefuthatunk a félrefordítás hibájába. Gyakori áldozat például a „kale”, amit az egyszerű kelkáposzta helyett jobb, ha fodros kelként értelmezünk. Ezek a különálló, hosszúkás levelek színben jóval sötétebbek, ízük intenzívebb, szinte csípős, és a kerek, réteges káposztafejjel szemben csak télen érhetők el.

Celery – zeller

Még egy zöldség, ami két formájában létezik, itthon azonban mégis egy néven nevezzük őket, talán az egyszerűség kedvéért. Vagyis mondhatnánk, hogy zellergumó és szárzeller, de ugyan kinek van erre ideje? Persze azért érdemes mégis odafigyelni, mit kér éppen a külföldi recept, ugyanis a két alapanyag tulajdonságaiban nem is térhetne el jobban. Jegyezzük meg: „celery” = szárzeller, „celeriac” = zellergumó.