Kotyolás, gombócfőzés és cukorszopogatás férjszerzés reményében - így készültünk anno az adventre

Régen az advent nem a black friday-ról, az akciókról, és az ajándékért egymást eltaposó emberekről, hanem a csendes befelé fordulásról szólt. Nyugodtabb világ volt.

Adventkor az eladó sorban lévő lányok gombócot főztek, cukrot szopogattak a hajnali mise előtt, a legények pedig kotyoltak. Hagyományok, amiket elfeledtünk.

Arany mise és cukorszopogatás

Az advent a latin adventus Domini kifejezésből eredeztethető, ami annyit jelent: „az Úr eljövetele”. VII. Gergely pápa rendelte el, és az 5. századtól ünnepeljük. A január 6-ig, Vízkeresztig tartó időszakhoz számos hagyomány kapcsolódik, és mindegyik a fény eljövetelét, a reményteli várakozást állítja a középpontba.

A testi és a lelki megtisztulás, a befelé figyelés időszaka ez, amit a hagyományok is tükröznek. Zajos, nagy hanggal járó mulatozásokat nem tartottak, ezt pedig olyannyira komolyan vették, hogy az 1611-es nagyszombati zsinat megtiltotta a lakodalmak és a mulatságok rendezését is.

Az advent kezdetét régen harangszóval jelezték, ami egyben azt is jelentette, hogy a szerda és a péntek a böjté, a hajnalok pedig a rorátékkal, azaz az arany misékkel indultak. Mielőtt azonban harangoztak, az ólakat, istállókat be kellett zárni, nehogy a boszorkányok beosonjanak. A misére menet a fiatal, eladósorba került lányok cukorkát szopogattak, hogy magukhoz édesgessék a jövendőbelijüket. Sőt, ha a mise előtt a harangkötélből letéptek egy kis darabot, és a pántlikájukba tűzve viselték, jó esélye volt arra, hogy férjhez mennek farsangig. Advent idején gyakran egy, a Szent Családot ábrázoló kép is járt házról házra, ami Szűz Mária és József hajlékkeresését szimbolizálta, mielőtt Jézus megszületett.

Pogány és keresztény szokások keveredése

Az évszázadok alatt a keresztény és a pogány szokások összemosódtak, erre tökéletes példa az ajtó fölé akasztott fagyöngy, amit eredetileg az északi népek az erdő szellemeinek kiengesztelésére használtak. A középkorban úgy gondolták, a fagyöngy - ami gyakori díszítőeleme az adventi koszorúnak -, távol tartja a boszorkányokat, és gyakran fontak belőle koszorút. 1838-ban aztán Johann Heinrich Wichern, protestáns lelkész, az első gyermekotthon megalapítója megalkotta az adventi koszorú ősét: 20 fehér, 4 piros gyertyából állt, ami a plafonra erősített fából készült koszorút ékesítette. Később, ahogy ma is, fenyőágakból készítették el, a katolikusoknál a 3. gyertya rózsaszín, a többi lila, aminek jelentése: hit, remény, szeretet, öröm.

A koszorú mellett az adventi naptár is gyorsan elterjedt, és az első nyomtatott változathoz kedves történet fűződik: Gerhard Lang alkotta meg, akinek gyerekkorában édesanyja készített egyet, ugyanis megunta, hogy a fia minden nap megkérdezte, hányat kell aludnia karácsonyig. Az asszony egy kartonlapból kivágott 24 kis ablakot, beszámozta őket, mindegyikre tűzött egy bonbont, amit aztán a fia megehetett. Később, amikor Gerhard felnőtt, ez adta az ötletet a nyomtatott naptárhoz.

Házi szilvás gombóc

A gombócok, amikből nem lehet eleget készíteni. A barackos, a túrós, a lekváros és persze a legrégebbi kedvenc, amit most mi is elkészítettünk, a fahéjas-porcukros szilvás.

Könnyű és puha túrógombóc

Az az igazság, hogy annyira tökéletes lett ez a túrógombóc, hogy még én magam is meglepődtem rajta. Nem esett szét főzés közben, szépen egyben maradt, viszont eszméletlenül puha és ...

Luca és Tamás napja

December 13-a, Luca napja a lux lucis, azaz a fény szóból ered, és rengeteg jóslás kapcsolódik hozzá. Mivel Luca napjától 12 nap van vissza karácsonyig, régen minden napot 1-1 hónapnak feletettek meg a következő évből, majd feljegyezték az időjárást, ami alapján az előttük álló esztendő időjárására következettek.

A Luca-cédula az eladósorba került lányok fortélya volt arra, hogy megtudják a leendő párjuk nevét. Felírtak 12 fiúnevet, és vagy minden nap eldobtak egyet, majd az utolsó, ami maradt, megmutatta a vőlegényük nevét, vagy pedig gombócba főzték bele, és amelyik gombóc először feljött a víz felszínére, az abban szereplő névről azt tartották, a leendő mátkájuk neve. De nem csak a lányok, a fiúk is mozgósították magukat: ezen a napon mentek kotyolni, azaz jókívánságaikkal körbejárták a házakat, cserébe pedig jutalmat reméltek.

Persze, a Luca-szék is ezen a napon készült, amire, ha felállt a készítője a 24-i éjféli misén, megláthatta ki a boszorkány. Sokan ezen a napon ültettek búzát is, és ha kizöldült karácsonyra, az azt jelentette, hogy a következő évben jó lesz a termés.

December 21-én, Tamás napján gyakran vágtak disznót, és a zsírját eltették, ugyanis úgy tartották, gyógyhatású, amit később betegségek ellen használták.

Ezeket olvastad már?

Címlapkép: Fortepan

Zsíros kenyér: nem csak mi imádtuk az úttörőtáborokban és az iskolapadban - híres költőnket is megbabonázta

Legújabb receptek

Panettone cukorbetegeknek

A kalács tésztája nagyon könnyű és laza annak ellenére. hogy tönkölyliszttel készült. Ünnep előtt pár nappal megsüthetjük, majd száraz, hűvös helyen konyharuhával letakarva ...

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Top Receptek

Hagyományos édes fánk

Életem első fánkját még lánykoromban készítettem. Kemény lett és száraz. Ezután évek teltek el és eszembe sem jutott, hogy újra nekiálljak. A kisfiam nagy fánkrajongó. Mondjuk is a ...