Adventkor az eladó sorban lévő lányok gombócot főztek, cukrot szopogattak a hajnali mise előtt, a legények pedig kotyoltak. Hagyományok, amiket elfeledtünk.
Arany mise és cukorszopogatás
Az advent a latin adventus Domini kifejezésből eredeztethető, ami annyit jelent: „az Úr eljövetele”. VII. Gergely pápa rendelte el, és az 5. századtól ünnepeljük. A január 6-ig, Vízkeresztig tartó időszakhoz számos hagyomány kapcsolódik, és mindegyik a fény eljövetelét, a reményteli várakozást állítja a középpontba.
A testi és a lelki megtisztulás, a befelé figyelés időszaka ez, amit a hagyományok is tükröznek. Zajos, nagy hanggal járó mulatozásokat nem tartottak, ezt pedig olyannyira komolyan vették, hogy az 1611-es nagyszombati zsinat megtiltotta a lakodalmak és a mulatságok rendezését is.
Az advent kezdetét régen harangszóval jelezték, ami egyben azt is jelentette, hogy a szerda és a péntek a böjté, a hajnalok pedig a rorátékkal, azaz az arany misékkel indultak. Mielőtt azonban harangoztak, az ólakat, istállókat be kellett zárni, nehogy a boszorkányok beosonjanak. A misére menet a fiatal, eladósorba került lányok cukorkát szopogattak, hogy magukhoz édesgessék a jövendőbelijüket. Sőt, ha a mise előtt a harangkötélből letéptek egy kis darabot, és a pántlikájukba tűzve viselték, jó esélye volt arra, hogy férjhez mennek farsangig. Advent idején gyakran egy, a Szent Családot ábrázoló kép is járt házról házra, ami Szűz Mária és József hajlékkeresését szimbolizálta, mielőtt Jézus megszületett.
Pogány és keresztény szokások keveredése
Az évszázadok alatt a keresztény és a pogány szokások összemosódtak, erre tökéletes példa az ajtó fölé akasztott fagyöngy, amit eredetileg az északi népek az erdő szellemeinek kiengesztelésére használtak. A középkorban úgy gondolták, a fagyöngy - ami gyakori díszítőeleme az adventi koszorúnak -, távol tartja a boszorkányokat, és gyakran fontak belőle koszorút. 1838-ban aztán Johann Heinrich Wichern, protestáns lelkész, az első gyermekotthon megalapítója megalkotta az adventi koszorú ősét: 20 fehér, 4 piros gyertyából állt, ami a plafonra erősített fából készült koszorút ékesítette. Később, ahogy ma is, fenyőágakból készítették el, a katolikusoknál a 3. gyertya rózsaszín, a többi lila, aminek jelentése: hit, remény, szeretet, öröm.
A koszorú mellett az adventi naptár is gyorsan elterjedt, és az első nyomtatott változathoz kedves történet fűződik: Gerhard Lang alkotta meg, akinek gyerekkorában édesanyja készített egyet, ugyanis megunta, hogy a fia minden nap megkérdezte, hányat kell aludnia karácsonyig. Az asszony egy kartonlapból kivágott 24 kis ablakot, beszámozta őket, mindegyikre tűzött egy bonbont, amit aztán a fia megehetett. Később, amikor Gerhard felnőtt, ez adta az ötletet a nyomtatott naptárhoz.
Házi szilvás gombóc
A gombócok, amikből nem lehet eleget készíteni. A barackos, a túrós, a lekváros és persze a legrégebbi kedvenc, amit most mi is elkészítettünk, a fahéjas-porcukros szilvás.
Könnyű és puha túrógombóc
Az az igazság, hogy annyira tökéletes lett ez a túrógombóc, hogy még én magam is meglepődtem rajta. Nem esett szét főzés közben, szépen egyben maradt, viszont eszméletlenül puha és ...
Barackos krumplis gombóc
Nekem a gombóc a kedvenceim közé tartozik, többféle töltelékkel is kipróbáltam már.
Luca és Tamás napja
December 13-a, Luca napja a lux lucis, azaz a fény szóból ered, és rengeteg jóslás kapcsolódik hozzá. Mivel Luca napjától 12 nap van vissza karácsonyig, régen minden napot 1-1 hónapnak feletettek meg a következő évből, majd feljegyezték az időjárást, ami alapján az előttük álló esztendő időjárására következettek.
A Luca-cédula az eladósorba került lányok fortélya volt arra, hogy megtudják a leendő párjuk nevét. Felírtak 12 fiúnevet, és vagy minden nap eldobtak egyet, majd az utolsó, ami maradt, megmutatta a vőlegényük nevét, vagy pedig gombócba főzték bele, és amelyik gombóc először feljött a víz felszínére, az abban szereplő névről azt tartották, a leendő mátkájuk neve. De nem csak a lányok, a fiúk is mozgósították magukat: ezen a napon mentek kotyolni, azaz jókívánságaikkal körbejárták a házakat, cserébe pedig jutalmat reméltek.
Persze, a Luca-szék is ezen a napon készült, amire, ha felállt a készítője a 24-i éjféli misén, megláthatta ki a boszorkány. Sokan ezen a napon ültettek búzát is, és ha kizöldült karácsonyra, az azt jelentette, hogy a következő évben jó lesz a termés.
December 21-én, Tamás napján gyakran vágtak disznót, és a zsírját eltették, ugyanis úgy tartották, gyógyhatású, amit később betegségek ellen használták.
Ezeket olvastad már?
Élet a tekerős habverő és az NDK turmixgép társaságában -...
Emlékszel az elektromos kenyérszeletelő szelíd berregésére, vagy az NDK-s turmixgép fülsüketítő hangjára? Ezek voltak a rendszerváltás előtti konyhák legnépszerűbb kisgépei!
Petrás Gabriella
Fokhagyma, a magyar ember vágyfokozója, betegségűzője és legszeretettebb fűszere
A legtöbb magyar ember ereiben nem egyszerűen vér, hanem fokhagymás vér csörgedezik. A fokhagyma szeretete eldőlt már a születésünk pillanatában.
Petrás Gabriella
Nyögvenyelő, szuszogó, cicedli, ördöglángos - nagyanyáink ételeit ma is örömmel...
Régen úgy járta a mondás, hogy ha a hátadhoz vágják, ott marad, mint a teve púpja – de inkább a gyomrunkban landolt, széles mosollyal kísérve. A dödölle és a tócsni története.
Petrás Gabriella
A haspók költő, aki az ügyvédi palástot bablevesre és malacpörköltre...
Jókai Mór eredetileg ügyvédnek készült, azonban egy perben, amiben ételről és italról mondtak ítéletet, eldőlt: a talár helyett a pennát és a terített asztalt választotta.
Petrás GabriellaCímlapkép: Fortepan
Zsíros kenyér: nem csak mi imádtuk az úttörőtáborokban és az iskolapadban - híres költőnket is megbabonázta
