Otthon 2020.11.30.

Körbenéztünk, hogy áll itthon a szelektív hulladékgyűjtés

Szász Nóri

Itt a Műanyagmentes július, ezért körbenéztünk, hogy állunk a környezetvédelem terén itthon. A szelektív hulladékgyűjtés terén vegyesek a tapasztalatok.

A szelektív hulladékgyűjtést már több mint egy évtizede bevezették Magyarországon, de ahogy az egész világon, a hatékonysága nálunk is megkérdőjelezhető. Vannak persze szabályok, amiket be kell tartani, de alapvetően nem bonyolult az elgondolás, hogy különböző színű kukákba más és más típusú hulladék való. Akkor mi lehet a gond? Ha körbenézünk az ország minden pontján, de még inkább házról házra változik a helyzet és az emberek hozzáállása.

Az OECD 2015-ös tanulmánya szerint Magyarországon a kommunális hulladék 26%-át hasznosították újra és komposztálták, míg 65%-a a szeméttelepeken végezte.

Ez egy kicsit elmarad az OECD átlagtól, ami 34%. Természetesen az lenne a legjobb, ha a lehető legalacsonyabbra szorítanánk a keletkező hulladék mennyiségét, erről szól a Műanyagmentes Július kihívás is, ami az egyszer használatos plasztikok nélküli élet szépségeire hívja fel a figyelmet. Ugyanakkor az emberiség műanyagfüggősége mostanra olyan mértéket öltött, hogy a leszokás nem fog egyik pillanatról a másikra menni. Ezért a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás fontos szerepet tölt be abban, hogy csökkentsük a bolygó kizsákmányolását.

Kezdetben voltak a hulladékgyűjtő szigetek különböző közterületeken, ahova az embereknek el kellett zarándokolniuk az otthon felhalmozódott papír-, üveg- és műanyagkészletekkel. Sokan ebben azt kifogásolták, hogy túlságosan messze van tőlük a sziget, így bár meglenne bennük a szándék, ez mégis eltántorítja őket. Így történt, hogy szelektív gyűjtők, illetve egy részük bekerült a lakóházak kukatárolóiba. Ezzel senki sem panaszkodhatott arra, hogy kényelmetlen lenne a szelektált szemét elszállítása, hiszen rögtön a házban megszabadulhat a hulladéktól. Az áttörés azonban elmaradt.

A lustaság a fő visszatartó erő

Tökéletes példája ennek a mi házunk. A kommunális hulladéknak szánt kukákban még mindig látni üres üdítős palackokat, kartondobozokat, pedig közvetlenül a hagyományos kukák mellett állnak a szelektív gyűjtők. Mivel ezekbe csak papírt, műanyagot és fémet lehet gyűjteni, az üvegeket a kukatárolóban található mosdókagylóba helyezik a lakók.

Mert valaki majd úgyis eltüntetni onnan, ne nekik kelljen megtenni azt a 15 lépést a hulladékgyűjtő szigetig.

Az új rendszerrel ezek a szigetek is sok helyről eltűntek, mi azonban abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy épp a ház mellett van egy, sokaknak azonban még ez a távolság is megerőltető. Így vagy a tudatosabb (és rendszerető) lakók vagy a gondnok viszi el az üvegeket a megfelelő helyre.

Vikiéknél Nyíregyházán szintén a hozzáálláson csúszik el a dolog. Ahogy mesélte, hat társasház van egymás mellett, de csak az édesanyáéknál működik a szelektív gyűjtés a lakók odafigyelésének köszönhetően. Vannak azonban különleges helyzetek is. Szabolcs egy újépítésű társasházba költözött be Budapesten 2020 elején, azonban még nem volt közös képviselő, aki a kukákat megigényelte volna. A új lakók szorgosan vitték a költözéssel járó dobozokat a tárolóba, viszont nem volt, aki elszállítsa őket, így csak gyűltek és gyűltek. Később ez az állapot megoldódott, és néhány kivételtől eltekintve működőképesnek is mondható a rendszer.

via GIPHY

Mi a helyzet a Balatonnál?

Vegyesek a tapasztalatok. Tavaly nyáron egy hétvégi siófoki kiruccanás keretében pár napig egy családi nyaralóban szálltunk meg, és mikor a szelektív kukák iránt érdeklődtünk a tulajdonosoknál, csodálkozva mondták, hogy ott sajnos ilyen nincsen. Ennek eredményeként a szelektíven gyűjthető szemét visszautazott velünk Budapestre, ahol a megfelelő kukába kerültek. Egy badacsonyi szőlőbirtokon töltött hétvégén hasonlóak voltak a tapasztalatok. Ellenben Linda arról számolt be, hogy Balatonszemesen az újépítésű nyaralójukban a hagyományos zöld kukák mellett van egy kék az üvegeknek, illetve egy sárga a műanyag, fém és papír számára, és a lakók tartják magukat ehhez az elosztáshoz. Az egyetlen negatívum, hogy az üvegeknek szánt kukát csak kéthetente ürítik, pedig különösen nyáron gyorsan meg tud ez telni.

Az sem segít a helyzeten, hogy a hulladékkezelőn múlik például az, hogy milyen hulladék milyen színű kukába kerül, de az is eltérhet, hogy mit tudnak feldolgozni, így van, ahol a Tetra Pak csomagolás mehet a papírba, máshol viszont nem.

Az első, vagy inkább nulladik lépésként azonban az akaratnak kell meglennie, hogy tudatosabb, tisztább és élhetőbb legyen a jövő.