Nap mint nap számtalan vegyi anyaggal lépünk kapcsolatba: a kozmetikumoktól kezdve a ruháinkon át az ételekig mindenben vannak vegyi anyagok. Bár a legtöbbje biztonságos, legalábbis abban a mennyiségben, amit az egyes termékek tartalmaznak, vannak olyanok, amelyekről tudjuk, hogy kimondottan veszélyesek. Ezek közé tartoznak a biszfenolok, élükön a nótórius BPA-val (biszfenol A). A Tudatos Vásárlók Egyesülete nemrég női, férfi és gyermek alsóneműkben vizsgálta a biszfenolok jelenlétét, és magas arányban találták olyan műszálas termékeket, amelyben kimutatható valamilyen biszfenol. Az eredmények nyomán a szervezet a biszfenolok egészségkárosító hatásaira hívja fel a figyelmet, ugyanis a fehérneműkön és ruházati darabokon túl nagyon nagy mennyiségben fordulnak elő biszfenolok az élelmiszerek csomagolásában. Ezért utánajártunk, mit kell tudni ezekről a vegyi anyagról, és hogyan tehetünk azért, hogy minimalizáljuk a vele való érintkezést.
Miért kell nekünk BPA?
A biszfenol vegyületcsalád az egyik leggyakoribb vegyi anyag a világon, a BPA-t az 1960-as évek óta használják erős és ellenálló műanyagok előállítására élelmiszer- és italcsomagolásban, illetve más műanyag használati tárgyakban, a textíliákban pedig színtartósítóként funkcionál. A BPA-t széles körben használják a palackok előállításától a konzerveken és cumisüvegeken át a ruhákig.
Miért veszélyes a BPA?
Rendben, ott van a használati tárgyainkban a BPA, de miért kellene tőle félnünk? Ma már tudományos konszenzus van arra vonatkozóan, hogy a BPA bejuthat az emberi szervezetbe. Ahogy a Tudatos Vásárlók kiemelték, a biszfenol a ruházatból az izzadságba oldódik, és nem fér kétség a bőrön keresztüli felszívódás lehetőségéhez sem.
Legnagyobb mennyiségben azonban az élelmiszereken keresztül jut a BPA az emberi szervezetbe, mivel az élelmiszercsomagolásból beleoldódik az ételekbe, italokba. Ez különösen igaz azokra az élelmiszerekre és italokra, amelyeket hosszú ideig BPA-t tartalmazó csomagolásban tárolnak, mint például a konzervek vagy a palackozott víz esetében.
A melegíthető műanyagok még kockázatosabbak, mivel hő hatására további BPA oldódhat ki, például a műanyag tálakban mikrózásra szánt élelmiszerekbe. Emellett levegővel, porral és vízzel is belénk juthat a BPA-t.
A BPA annyira gyakori, hogy a kutatások szerint a legtöbb 6 évesnél idősebb ember vizeletében mérhető mennyiségű BPA található. Egy tanulmány szerint a 2 év alatti koreai gyermekek mintegy 85%-ának volt kimutatható BPA-szintje a vizeletében.
2023-ban a ChemTrust arra hívta fel a figyelmet, hogy minden embert veszélyeztet a BPA-dús diéta. Miként?
A BPA-expozíció jelenlegi tudásunk szerint számos egészségügyi problémához vezethet, részben azért, mert a BPA utánozza az ösztrogén hormon szerkezetét és működését. Ez azt jelenti, hogy a BPA kötődhet az ösztrogénreceptorokhoz, és befolyásolhatja a testi folyamatokat, ezen felül más hormonreceptorokkal, például a pajzsmirigy receptoraival is kölcsönhatásba léphet, így megváltoztathatja azok működését. A biszfenolok hormonkárosító hatásának számos egészségügyi következménye van.
Összefüggésbe hozták a magzati rendellenességekkel, az alacsony születési súllyal, valamint a gyermekek agyi és viselkedési rendellenességeivel. Felnőtteknél a BPA-t összefüggésbe hozták a cukorbetegséggel, a szívbetegségekkel, a rákos megbetegedésekkel, az elhízással, merevedési zavarokkal és beavatkozik az immunrendszer működésébe is.
Egy 2020-as kutatás arra az ijesztő eredményre jutott, hogy azok, akiknek a vizeletében magasabb volt a biszfenol A szintje, 49%-kal nagyobb valószínűséggel haltak meg a következő 10 évben. A BPA-t helyettesítő többi biszfenol az új kutatások szerint ugyanolyan egészségügyi aggodalomra adnak okot, mint híres rokonuk. A BpS-ről és a BpF-ről tudjuk például, hogy károsítják a hormonrendszert.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2015-ös kockázatértékelésében napi 4 µg/testsúlykilogrammban állapította meg a BPA ideiglenes tolerálható napi bevitelének mértékét. Időközben azonban nyilvánvalóvá vált, hogy milyen káros hatásai vannak a BPA-nak, így 2021-ben az EFSA azt javasolta, hogy ezt az értéket csökkentsék 0,04 ng/kg testsúlykilogrammra.
Hol találkozhatsz biszfenolokkal és hogyan kerülheted el őket?
Többek között egyszer használatos PET palackokban és műanyag kulacsokban, ételtároló dobozokban, illetve fém konzervdobozok, alumínium kulacsok, alumínium üdítős- vagy sörös dobozok, palackok tetejének bevonatában. Ezért sem ajánlott újratölteni az egyszer használatos PET palackokat, mert a mikroműanyagok mellett BPA is kioldódhat ezekből. Kulacsok esetében is a rozsdamentes acél és az üveg a legjobb választás.
Szintén a Tudatos Vásárlók Egyesülete számolt be itthon egyedüliként a német Stiftung Warentest fogyasztói szervezet vizsgálatáról, amelyben konzerveket vettek górcső alá. 58 mintából 51-ben, azaz a termékek közel 90%-ában mutatták ki az igazoltan hormonkárosító BPA jelenlétét. A konzervek közül is leginkább a készételek, egytálételek és levesek bizonyultak BPA-val szennyezettnek. Hasonló eredményekre jutott az Verein für Konsumenteniformation nevű osztrák szervezet, amely kókusztejeket vizsgált, ugyanis az összes tesztelt konzerv kókusztejben kimutatták a BPA-t. Az Egyesület ezért azt javasolja, tartós élelmiszerből inkább a fagyasztott zöldségeket és ételeket részesítsük előnyben, vagy az üveges változatot válasszuk.
A BPA-t 2018 szeptemberétől betiltották a csecsemők és három év alatti gyermekek számára készült műanyag palackokban és élelmiszereket tartalmazó csomagolásokban, de más gyermekeknek szánt termékekben még ugyanúgy megtalálhatóak, legyen szó szemüvegekről vagy fogzási játékokról.
No és persze ahogy a friss vizsgálatból kiderült, a fehérneműinkben is ott vannak. Az eredmények szerint 5-ből 4 műszálas fehérnemű tartalmaz valamilyen biszfenolt. Ráadásul a nők nagyobb veszélynek vannak kitéve, mivel a nekik készült termékek 53%-a, a lány 23%-a, férfi és fiú termékek 19%-a tartalmazott biszfenolokat. A jó hír, hogy pamut termékekben viszont egyáltalán nem fordultak elő biszfenolok, így, ha mód van rá, érdemes ilyen típust beszerezni.
A BPA-mentes nem biszfenolmentes
Pozitív előrelépés, hogy a gyerekeknek szánt bizonyos termékek mellett 2024 végén az EU betiltja a BPA használatát az élelmiszercsomagolásokban, ugyanakkor a gyártók 18-36 hónap türelmi idő kapnak. Ez azonban nem elég.
Ahogy egyre rosszabb híre lett a vegyi anyagnak, elszaporodtak az elmúlt években a BPA-mentes termékek a boltok polcain, például műanyag kulacsokon lehetett nagy számban találkozni ezzel a felirattal. A kémiában járatlan vásárló azonban nem tudhatta, hogy ettől még nem lesz biszfenolmentes az a termék. A gyártók évekkel ezelőtt elkezdték más biszfenolokkal helyettesíteni a BPA-t, amelyek számukra igen, de az emberek egészsége szempontjából korántsem jelent jó alternatívát.
A tiltás miatt a gyártók egyre többféle új vegyi anyaggal, egyéb típusú biszfenolokkal váltják ki a BPA-t, amelyek ugyan hasonlóan kockázatosak lehetnek az egészségre, viszont nem tiltják használatukat a gyártás során. Ilyen többek között a biszfenol S és a biszfenol F, amelyekre jelenleg nincsen tiltás, pedig ezekről is bebizonyosodott, hogy hormonkárosító hatásúak
– olvasható a Tudatos Vásárlók Egyesületének közleményében.
Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a szabályozás az ipar nyomában kullog, és a valódi változáshoz teljeskörű tilalomra lenne szükség. Sajnos még akkor is el vagyunk késve, ha most teljesen kiiktatjuk a biszfenolok használatát, hiszen a korábban gyártott tárgyakban, ruhadarabokban ugyanúgy ott lesznek, illetve az újrahasznosítás miatt továbbra is a körforgásban maradnak. Addig is, csak elkerülni és minimalizálni tudjuk a döntéseinken keresztül a biszfenolokkal való érintkezést.
Még több okos tipp neked:
