Zöld 2020.11.30.

Komposztálnál? Így állj neki a kertben, de akár a lakásban is!

Antal Éva Ráhel

Ha próbálsz tudatosan, szeméttermelés nélkül létezni, akkor a komposztálás témája is elő fog kerülni, az tuti. Így csináld!

Mikor zero waste életmódra váltottunk, sokat segített a szeméttermelésünk csökkentésében az, hogy megtanultuk megfelelően gyűjteni a szelektív hulladékot. Emellett pedig elkezdtük külön gyűjteni az organikus, konyhában keletkező növényi hulladékokat, más néven: a komposztot.

via GIPHY

De mi is az a komposztálás? És mire jó?

A komposztálás az a folyamat, amikor a szerves, lebomló hulladékot külön gyűjtjük egy arra kijelölt komposztálóban, ebből pedig tápanyagban gazdag humusz keletkezik, amivel:

pénzt spórolhatunk, mert akár harmadára tudjuk csökkenteni vele a kommunális szemetünket
csökkenteni tudjuk a klímaváltozás negatív hatásait, mert a humuszban gazdag talaj jobbanelnyeli a szén-dioxidot
csökkenteni tudjuk a légszennyezést, mert így nem kell avart égetni
termékenyebbé tehetjük a talajt, ami jót tesz a kerti növényeknek.
és nem utolsó sorban példát mutathatunk a jövő generációjának a környezettudatosabb életvitelre

És mégis mi kerülhet a komposztra?

Nagyon fontos kérdés, megtévesztő lehet, de bizony vannak organikus, ám mégsem komposztálható növények és élelmiszerek.

Komposztálhatók a következők:a konyhában keletkező növényi hulladékok, zöldségek, gyümölcsök héja, tojáshéj, kávézacc, teafű (a filterből kiszedve), elszáradt beltéri növények kaspóból kiszedve, elhervadt vágott virágok, kerti gallyak, ágak, lombok, gaz, kezeletlen papír és fa (kis mennyiségben), haj, köröm és fahamu.

Receptajánló:

különleges saláták

Quinoa saláta olívabogyóval

zöldséges pite

Francia zöldséges pite

zöldséges tészta

Egyedényes zöldséges spagetti

És mi nem kerülhet rá?

Semmiképpen se tegyük a komposztra a főtt maradék ételeket, tejtermékeket, húsárut, üveget, fémet, műanyagot, színes újságpapírt, fáradt olajat, pelenkákat és nedves törlőkendőket, ezen kívül a feliratok ellenére szigorúan tilos a biológiailag lebomlónak nevezett nejlonokat is a komposztra helyezni, mert majdnem mind műanyagból készül, csak elporladnak, ezért beszennyezhetik a komposztot. Hasonló a helyzet a trópusi gyümölcsök héjával is, amiket egy vegyszerrel kezelnek (citrusfélék, banán), ezzel szabályozva az érésüket. Ezeket sem tanácsolt a komposztra helyezni mert mérgezően hathat a komposztunkra és később a talajra is.

Számos kreatív megoldás létezik a citrusfélék héjának “újrahasznosítására”, például készíthetünk belőle általános felülettisztító szert is, amiről itt írtam.

Számos egyszerű módja van a komposztálásnak kertben és lakásban egyaránt.

Kerti komposztáló

Keressünk egy félárnyékos, sík területet, ahol felállíthatjuk a komposztládánkat (egy négytagú családnak 1-1,5 m3-es komposztáló szükséges). Építsük természetes (pl. fa) elemekből jól szellőzőre és könnyen szétszedhetőre. A komposztot gyűjtsük a konyhában egy tálban vagy komposztos bödönben, majd miután megtelt, vigyük ki a komposztálónkra. A komposztot néha gondozni is kell, nem árt, ha rétegezve helyezünk rá zöld és barna szerves anyagokat (tehát egy réteg zöldség-gyümölcshéj, majd egy réteg föld, falevél. Érdemes barna, száraz réteggel kezdeni a rétegzést).A komposzt 2-3 havonta összeesik, ilyenkor egy vasvilla segítségével forgassuk át, így a zöld és barna rétegek el tudnak elegyedni, és a komposztunk elég nedves, mégis szellős lesz. Egy komposztládában nagyjából egy év alatt készül el az érett komposztunk, amit utána felhasználhatunk balkonládákban, vagy a kerti növények locsolásához.

Beltéri komposztálás

Ha kert híján sem szeretnél kimaradni a komposztálás élményéből, akkor választhatod a giliszta- vagy a bokashi-komposztálást. Nem, nem olvastad félre, valóban lehet lakásban egy lyukacsos tetejű műanyag ládával gilisztákkal is komposztálni. Vagy ha nem szeretnénk gyarapítani a háziállataink számát, választhatjuk a bokashi-komposztálást, ami a nedvességelvonás elvén működik, fermentálással. Ez egy speciális műanyag láda, amibe belehelyezzük a komposztanyagot, majd rászórunk egy kevés fermentált bokashi gabonakorpát, ami segít felgyorsítani a lebomlás folyamatát. Egy kis lapáttal időnként le kell nyomkodni a komposztot, majd egy csapon keresztül kiengedni a folyadékot. Ezt a folyadékot vízzel hígítva felhasználhatjuk a szoba- vagy kerti növényeink táplálásához.

Lusta komposztálás

Ha viszont túlságosan időigényesnek érzed a komposztálást kertben vagy lakásban, le is adhatod a növényi hulladékodat másoknak, akik viszont szívesen foglalkoznak ezzel. Ennek több módja is van. Mutatom:

ShareWaste Applikáció

Ez a Magyarországon is elérhető applikáció segít, hogy a komposzttulajdonos és donor egymásra tudjon találni, érdemes megnézni, van-e a környékeden olyan hely, ahol leadhatod a szerves hulladékodat.

Közösségi komposztálás

Budapesten és más nagyobb vidéki városokban is vannak közösségi komposztálók, ahova kapcsolatfelvétel után szintén elvihetjük a lakásban gyűjtött komposztunkat.

Utazó komposzt

Mi ezt a megoldást találtuk a legideálisabbnak. Hét közben a lakásban gyűjtjük a komposztot, majd amikor elmegyünk vidékre, a párom szüleihez vagy az én családomhoz, egy papír zacskóban eljuttatjuk hozzájuk, és náluk komposztáljuk. Igen, ez azzal jár, hogy a vonaton velünk utazik a komposzt, de fontos, hogy egy jó komposzt, amire csak a megfelelő dolgokat tettük, nem büdös, ezért nem okoz kellemetlenséget.

Ha ezen megoldások valamelyike vált szimpatikussá neked, akkor gyűjtheted ideiglenesen egy tálban, bödönben vagy akár a fagyasztóban is a komposztodat, amíg nem adod le valakinek.

Ha szeretnél tovább tájékozódni a komposztálással kapcsolatban, akkor javaslom keresd fel a Humusz szövetség oldalát és szakembereit.