Tudtátok, hogy a praliné egy emberről kapta a nevét? És hogy a bonbon miről? A világ talán legnélkülözhetetlenebb édességének eredettörténetét kutattuk.
Hogy a legnélkülözhetetlenebb édesség volna a bonbon, az merőben szubjektív megállapítás. A magam részéről rajongok a falatnyi csokis desszertekért, és ha jól sejtem, ezzel a rajongással nem vagyok egyedül. Mint minden világszerte, vagy legalábbis széles körben ismert és népszerű ételféleséghez, így a bonbon eredetéhez is többféle mese kapcsolódik. Sokan ismerni vélik a bonbon "igazi" történetét, de valahogy minden anekdota különbözik a többitől.
Annyi bizonyosnak tűnik, hogy egyszer régen, nagyon régen (valószínűleg a XVII. században) élt egy francia marsall, Plessis-Praslin (Plessy-Pralins), aki valamilyen módon kapcsolatba hozható Clément Jaluzot-val, aki vagy cukrász volt vagy szakács, de nagy eséllyel egy ember. A kapcsolatuk mibenlétét nem a kínos részletek miatt fedi homály, csupán az nem világos, hogy Jaluzot dolgozott-e Praslinnek, vagy a marsall (hadvezér, gróf, herceg?) pusztán alanyi jogon rajongott a cukrász/szakács munkásságáért. Mindenesetre Jaluzot Praslinről nevezett el egy apró édességet, ami valószínűleg ekkor még cukormázzal vastagon bevont mandula lehetett.
Internetes nézelődés közben láttam meg ezt az energiaszelet receptet. Átalakítottam bonbonnak, hogy mindenki szívesen kóstolja meg, mert még mindig sokan idegenkednek az ilyen ételektől. ...
Vegyünk egy teljesen új terméket - amit a blogon részletesen be is mutatok -, mégpedig a zölddiót szirupban. S mi legyen belőle így az ősz elején? Persze, hogy egy kis boldogságcsomag... ...
Az étcsokis krém ötlete a marcipános fahéjas trüffel receptjéből való, kipróbáltam bonbon krémnek, és nekem nagyon ízlett. Kíváncsi voltam a fehércsokis változatára is, így azt is ...
Az egyik történet szerint a 30 éves háborút lezáró tanácskozáson a megfáradt vezetőket örvendeztették meg először ezzel a finomsággal. Egy másik – valószerűtlenebbnek tűnő – történet szerint XIII. Lajos a Bordeaux-i lakosok királyellenes hangulatát próbálta ezekkel az édes finomságokkal enyhíteni. A legbájosabb „eredetmonda” szerint viszont a XIV. (!) Lajos udvarában bemutatott cukrozott mandula akkora sikert aratott az előkelő hölgyek körében, hogy megízlelése után csak azt mondogatták: Bon! Bon! (tehát: Jó! Jó!), innen hát a bonbon elnevezés.
Akárhogy is, a bonbon vagy praliné gyorsan meghódította a világot, és lassanként alakot is váltott, a 19. századra már általánosan elterjedt a csokoládés külsejű, krémes töltelékkel bíró, különböző formavilágú apró desszert. Hogy pontosan ki felé kell hálát éreznünk a bonbon a létrejötte miatt, az nem teljesen világos, de attól még a hála hála marad. Éljen a bonbon!
Biztosan veled is előfordult már, hogy a mindennapi rohanásban elfelejtetted, hogy jönnek a vendégek, esetleg váratlanul toppantak be. Ezzel a trükkel akkor is nagyszerű vendéglátó lehetsz, ha nem készülsz napokig a konyhában a vendégekre, és csak pár perced van az előkészületekre.
Mi az? Aranyló, illatos, és minden gondra megoldás. Bizony, egy melengető tyúkhúsleves! Az ünnepekre való tekintettel most hoztunk nektek pár egyszerű ötletet, amivel még ízletesebbé ...
Sütés nélküli nagyon finom kis desszert, és még nem is kerül sokba sem. Csak gondoltam egyet, mit is kéne készíteni, mivel kókuszreszelék mindig van idehaza......hát ezt találtam ki ...
A leggazdagabb majonézes saláta, ami a kis és nagy napokat is különlegessé képes tenni: az alábbi klasszikus franciasaláta-receptet bármikor elkészíthetjük. Nem akar flancolni, de nem is ...
A demencia fokozott jelenléte sajnos tagadhatatlan társadalmunkban, és mivel egyre több idősebb embert érint, a kutatók próbálnak kiemelten a megelőzésre fókuszálni. Ezúttal a diófélék hatását vizsgálták.
Karácsony másnapján a családnak egyszerűsített töltött káposzta készül, majd egy finom majonézes saláta, ami az előző napról megmaradt sültekhez is tökéletes. A végén egy gyors lekváros linzer a befutó.
Karácsony másnapján a családnak egyszerűsített töltött káposzta készül, majd egy finom majonézes saláta, ami az előző napról megmaradt sültekhez is tökéletes. A végén egy gyors lekváros linzer a befutó.
Életem első fánkját még lánykoromban készítettem. Kemény lett és száraz. Ezután évek teltek el és eszembe sem jutott, hogy újra nekiálljak. A kisfiam nagy fánkrajongó. Mondjuk is a ...