A kínai újévet, vagyis holdújévet (kínaiul: Chunjie, „tavaszünnep”) idén január 23-án biztosan ünnepli a világ népességének negyede. Kínában ilyenkor napokra megáll az élet, mindenki az újévre készül. Még a Magyarországon élő kínaiak is igyekeznek úgy ünnepelni – ha nem sikerül hazatérniük Kínába –, mintha otthon lennének.
A 2012. év, kínai nyelven: 辰, ami annyit tesz, a Sárkány éve.
Újévi, szerencsehozó kínai finomságok
Az újévi asztalokon gyakran találkozhatunk a földimogyoróval, fontos ünnepi kellék a nyolcszögletű tálca, amelyről nyolcféle rágcsálnivalóval kínálják a vendégeket. Ezek mindegyike szerencsét hoz! A rizslisztből készült sütemény (gao) például ugyanúgy hangzik, mint a „magas” szó, így újévkor azt jelképezi, hogy fogyasztója magasabbra fog jutni a társadalmi ranglétrán. Hasonló okokból a tengeri moszat a meggazdagodást, a lótuszmag a bőséges fiúgyermekáldást, a szárított tofu (szójababsajt) pedig a gazdagságot és a boldogságot szimbolizálja. Friss tofut felkínálni azonban tilos: ugyanis a fehér a gyász színe! Hagyományos a szerencsebatyuk, hal és a csirkés ételek fogyasztása. Előszeretettel esznek az ünnep estéjén kínai töltött táskát (jiaozi).
Kártya, madzsong, babonák
A Sárkány évének kezdetén a családok összejönnek, megajándékozzák egymást és együtt búcsúztatják el az óévet. Fontos, hogy csakis páros évszámban ajándékozhatnak, ha nem így cselekednek, akkor a babona szerint elmarad a szerencséjük. Az ünnephez hozzátartozik, hogy hagyományos játékokat – kártyát, madzsongot – játszanak, illetve petárdát durrogtatnak, ami a rossz szellemek elijesztésére is szolgál. Éjfélkor pedig a ház minden ajtaját és ablakát kinyitják, hogy a búcsúzó év távozni tudjon. Az ételekből igyekeznek annyit készíteni, hogy másnapra is maradjon. Ha az óévből bőségesen jut az újév első napjára, az nagyon jó előjel!
A piros aszerencse, a gazdagság jelképe
Nagy hangsúlyt fektetnek az ünnepi készülődésre. A piros a bőség, a szerencse, a gazdagság jelképe, ezért is lett az alapszíne minden újévi dekorációnak. A piros díszítésen kívül a narancs és a mandarin elengedhetetlenkellékei a napnak, mivel a kantoni nyelvjárásban a „narancs”, az „arany” és az „édes” ugyanúgy hangzik (yam). Hasonlóan a „mandarin” és a „szerencse” kiejtése is megegyezik (kat).
A rizst, a levest és a többi fogást kis, mély csészékből fogyasztják. A készételt tálakban tálalják, az asztal közepére teszik, amelyekből mindenki magának szed. A leves többnyire italként szolgál vagy fogások között frissítőként, illetve az étkezés végén kínálják. A legtöbb ételt pálcikákkal, a levest lapos porcelánkanállal fogyasztják. A kínai ételekideális partyfalatok lehetnek.
{ RKÉP =40898,3}