A magyar guba
A mákos guba magyar édességként ismert, bár néhány szomszédos országban is kedvelik. A múlt század elején még karácsonyi édességnek számított, amikor is a mák a gazdagságot és a sok pénzt szimbolizálta. Mára elszakadt eredeti rendeltetésétől, és az év bármely szakában szívesen nyúlunk a száraz kiflik után. Aki kalácsból készíti, húsvét alkalmával tehet félre egy keveset a gubához, de a régebbi száraz kalácsok is meghálálják az újrafelhasználást.
Idővel azonban népszerűvé vált a konyhában kallódó, szikkadt kiflik eltüntetésére édes felfújtakat, különböző ízesítésű gubákat készíteni. Érdemes a mákos gubához is kissé megszáradt kiflit használni, ugyanis a nedvesebb, puhább pékáruk a tejes mártogatás során összeesnek, szétmállanak.
Egy kreatív szakácsnak nem jelent gondot, mit kezdjen a nyakán maradt élelmiszerekkel, vagy hogyan gondoljon újra egy-egy klasszikus ételt. A mákos guba az utóbbi évtizedben reneszánszát éli, izgalmas variációival találkozhatunk. Az egyik út, hogy a mák marad a fő alkotóelem, és fűszerekkel, vaníliasodóval, gyümölcsökkel vagy tojáshabbal egészítjük ki. A másik pedig, hogy a mák helyére pl. dió, fahéj, túró, gyümölcs kerül. Pusztán a forma újragondolásával is feldobhatjuk ezt a népszerű desszertet.
Hozzávalók
- 6-8 db szikkadt (vizes) kifli
- fél l tej
- 2 tojás szétválasztva
- 5 dkg cukor
- 1 rúd vanília kikapart belseje
- 1 ek vaj (kisebb vajdarabka)
- 150-200 g darált, cukrozatlan mák
- kb. 10 ek méz a csurgatáshoz
- 1 citrom reszelt héja
- meggyszemek, ízlés szerint (befőtt)
Elkészítés
- Karikázzuk fel a száraz kifliket, teregessük szét őket egy tálon, hadd szikkadjanak tovább.
- Addig tegyünk fel forrni fél liter tejet.
- Két tojás sárgáját keverjük ki 5 dkg cukorral, és adjuk a tejhez. A fehérjére később szükségünk lesz.
- A vaníliarudat egyik szélén vágjuk meg hosszanti irányban, és a kés hegyével kaparjuk ki a magokat, majd adjuk a tejhez. Ha szeretnénk a gubánkat igazán vaníliás ízűvé varázsolni, nyugodtan dobjuk bele a héját is, csak a végén ne felejtsük el kiszedni.
- Ha a tej felforrt, hagyjuk kissé kihűlni.
- Addig enyhén vajazzunk ki egy üvegtálat, amelyben jól mutat majd a réteges mákos guba. Készítsük elő a mákot és a mézet is. Melegítsük elő a sütőt 180 fokra.
- Következik a mártogatás. A kiflikarikákat épphogy csak merítsük el a vaníliás tejben, majd rakjuk ki velük a tál alját. Egy-két evőkanállal meglocsolhatjuk még a tetejét, aszerint, hogy mennyire szeretjük szárazan vagy szaftosan a gubát.
- Szórjuk meg bőven mákkal, hogy ellepje a kiflik felületét. Csurgassunk rá két-három evőkanál mézet, hogy mindenhova jusson.
- Jöhet a következő áztatott kifliréteg, a mák és a méz. Ha szeretjük, megszórhatjuk a középső réteget néhány meggyszemmel, ugyanis jól harmonizál a mák ízével. Minimum három emeletet érdemes készíteni, a lényeg, hogy mákkal és mézzel zárjuk a sort.
- Alufóliával fedjük be a mákos gubát, és tegyük 15 percre az előmelegített sütőbe.
- Verjük fel a meghagyott, két tojásfehérjét, és a habot oszlassuk el ízlésesen a guba tetején, és tegyük vissza sülni. Az alufóliára már nem lesz szükségünk. Öt perc alatt szép világosbarnára sül a hab, és kész a mákos guba.
További mákos guba receptek itt >>>
Mákos guba 3-4 főre
Tipp: Most olyan mákos guba receptjét ajánljuk, amelyben megőrizzük az alapjait, megtartjuk az egyszerűségét, de megbolondítjuk kicsit vaníliával és meggyel.
Legyünk bátran kreatívak!
A gubát régen gubakalácsból, azaz kelt tésztából készítették. A bobajkának is hívott, egyszerű, dagasztott tésztát sütés előtt vagy után felkarikázták – egyes források szerint fél évig is felhasználható volt – lazították vízzel, megszórták cukros mákkal, és készen volt a mákos guba.