A kenyér történelme nagyjából egyidejű az emberiség létezésével. Már az előember is ropogtatott gabonamagvakat, majd a tűz megismerése alapjaiban változtatta meg az emberiség étrendjét.
A kenyér, mint az égiek ajándéka
Feltételezések alapján elődjeink egy tál kását felejtettek a forró kövön, így az kenyérfélévé változott, amit az égiek csodatételének gondoltak és a kezdetleges tűzhelyekre oltárként tekintettek. Más indíttatásból, de a kenyér tisztelete a magyar kultúrában és hitben a mai napig jelen van, ugyanis Jézus testét szimbolizálja.
A kenyér sokáig a kovásztalan lepényt jelentette, amit só, víz és liszt elegyéből, sütőkövön, hamuval, parázzsal letakarva sütöttek meg. Innen ered a hamuban sült pogácsa elnevezés is, amit a népmesék szegény sorsú főhősei magukkal vittek tarisznyájukban, amikor útra keltek szerencsét próbálni egy jobb élet reményében.
Készíts kenyeret házilag!
A legegyszerűbb fehér kenyér
Sok kenyérreceptet kipróbáltam, de valahogy egyik sem volt az igazi. Az egyik túl bonyolult volt, a másik túl kemény lett, túl sós vagy túl édes. Addig kísérleteztem, amíg sikerült ...
Gluténmentes kenyér Ritától
Rengeteg kenyérlisztet kipróbáltam, de egyik sem ízlett, másnapra vagy már aznap megfulladt tőle az ember. Ezt a receptet a kenyérliszt zacskóján találtam, picit változtattam rajta,, és ...
Számos országban a mai napig megmaradtak a kenyér kovásztalan lepény formájánál: a török és arab világban a pita, Indiában a csapti, a Szentföldön a macesz, a Távol Keleten pedig rizsből készül többféle kenyér.
Kovász: a múlt a jelen és a jövő jelképe
A Földközi-tenger mellett élő népek sós vízzel, majd tejjel és joghurttal keverve készítették a kovászos kenyeret, ami így lazább, ízletesebb lett. Az egyiptomiak kelesztették, sőt, az első pékek is Egyiptomból származnak, a rómaiak pedig már a fehér és a barna kenyeret is ismerték. A fehér kenyér a gazdagok eledele volt, a rozs, árpa és egyéb gabonákból készült barna kenyér pedig a szegényebbeké, csak úgy, mint hazánkban. A szegények eledele sokáig ama drágának számító rozs és fekete kenyér volt, miközben a jómódban élők csak fehér kenyeret faltak. Petőfi Sándor Fekete kenyér című versében is többet jelent a kenyér puszta ételnél:
„Miért aggódol, lelkem jó anyám,Hogy kenyeretek barna, e miatt?Hisz meglehet: ha nincs idehaza,Tán fehérebb kenyérrel él fiad.De semmi az! csak add elém, anyám,Bármilyen barna is az a kenyér.Itthon sokkal jobb ízü énnekemA fekete, mint máshol a fehér.”
Régen a férjhezmenetelt követően az új asszonyok kovászt kaptak a család nőtagjaitól az új háztartás vezetéséhez, ugyanis a kovász nemcsak egyszerűen a kenyérhez kellett, hanem magában hordozta a család múltját, jelenét és jövőjét.Egészen a 20. század közepéig a legtöbb család magának sütötte a kenyeret: fateknőben dagasztották, szakajtóban kelesztették, végül búbos kemencében vagy sparheltben pirosra sütötték.
A magyarok kenyere
A Kárpát-medence éghajlata és földjetökéletes volt a magas sikértartalmú gabona és búza termesztésre, amibőlmennyei kenyeret süthettek. Régen, amikor még pékségek sem igen voltak, az asszonyok sütötték a kenyeret, aminek mesterségét már egészen kislány koruk óta tanulták. Sőt, a kenyérsütésben tehetséges lányok hamarabb elkeltek, mint a sütéshez nem igen értők. A kenyérsütés külön mesterséggé nőtte ki magát, és kenyérsütő asszonyoktól is vehettek kenyeret az emberek, akik olyan roma asszonyok voltak, akiknek kivételes kovász receptúra volt a birtokukban, ugyanis a jó liszt mellé a kovász is kellett.
A kenyér mindig is fontos szerepet töltött be a magyarság életében, olyannyira, hogy a zsoldos katonák a zsoldjuk mellé 2 személyre 1 kenyeret kaptak minden nap - innen ered a kenyérpajtás szavunk is. De a kenyérkereset, a kenyértörés és a kenyérleső is a beszédes szavaink körét gazdagítják. A 19. századtól kezdve egészen a Balkánig exportáltuk a magyar lisztet, a hazai kenyérnek pedig csodájára jártak a burgonyán és kölesőrleményből készült kenyereken élő népek. Neked melyik kenyér a kedvenced?
Ezeket olvastad már?
3 retró reggeli gyerekkorunkból – Te melyiket etted?
Bundás kenyér, fokhagymás pirítós és tejbe áztatott kenyér – így indítottuk a reggeleket 40 éve.
Petrás Gabriella
Lecsótörténelem – a magyar klasszikus lecsó régen és most
A lecsó az egyik legfinomabb nyári étel, amiért már Krúdy Gyula és Kodály Zoltán is rajongott. Te is kitunkolod a szaftját?
Petrás Gabriella
