Általános tévhit, hogy kenyeret sütni a világ legnehezebb dolga

A kenyérsütés mégsem akkora tudomány, mint hisszük? De, az, viszont nem lehetetlen küldetés! Kenyérfajtákat, recepteket és érdekességeket hoztunk.

Kenyeret a világon mindenhol sütnek. Az emberiség évezredes hagyományokkal bíró, egyik legfontosabb élelmiszere. Honnan ered a kenyérsütés tradíciója? Most kenyértörésre visszük a dolgot!

Kovászos és kovásztalan, búzából, rozsból vagy kukoricából készült, kemencében vagy sütőben sült – néhány típus a kenyérfajták széles családjából. A lisztből víz, só és kelesztő anyag hozzáadásával készült alapélelmiszer változatos formában kerül ki a sütőből a világ egymástól távoli pontjain. A dagasztás, kelesztés és sütés három fázisának jellemzői adják meg a kenyér karakterét – a formát, az állagot, a színt és az ízt.

Miben hasonlítunk az ókori egyiptomi emberekhez? Abban például, hogy már a Nílus mentén is sütöttek kenyeret.

Az egyiptomiakkovászoskenyeret készítettek, s feltehetően ők fedezték fel a kelesztést is, ami nélkül ma nincs kenyér.

A zsidóktól származik a kovásztalan kenyér, a pászka. Az ókori görögök és rómaiak sem maradtak ki a kenyérkészítésből, míg az előbbiek búza- és rozslisztből gyúrták, addig az utóbbiak fűszerezett tésztáikat épített agyagkemencékben sütötték. A "Kenyeret és cirkuszt!" mondás jelzi, hogy a kenyér már az ókorban népeledel volt. A pékmesterség a középkor vízi és szélmalmokkal tarkított világában alakult ki. Az új típusú kelesztés megjelenése is ekkorra tehető, a tej és a sörélesztő gazdagította a társaságot. A választék egyre izgalmasabb lett, s idővel megjelentek az édes változatok is.

A kenyér egyik jellegzetes típusa a kalács, amelyet tej, cukor, zsiradék (margarin/vaj) hozzáadásával kelesztenek, és tojás is kerül a tésztába. A kenyér idővel tömegtermékké vált, a 19. századtól sorra nyíltak a pékségek. Manapság különböző lisztekből, olajos magvak hozzáadásával iparilag történik az előállítása, amelynek nagyjából minden szakasza gépesített.

Tudtad?

  • Hogy az első pékséget az osztrák Zang nyitotta meg Párizsban a 19. század első felében?
  • Hogy a darált gabonából erjesztés nélkül készített Graham-kenyeret egy Graham nevezetű 19. századi amerikai táplálkozáskutatónak köszönhetjük?
  • Hogy a kínai konyha híres darabja a muntau, a gőzöléssel készült kenyér?
  • Hogy a Pumpernickel német eredetű, fekete, rozsos szendvicskenyér, amelynek mély sötét színét és kissé édeskés ízét fekete csokoládéval, instant kávéval, barna cukorral vagy karamellával érik el

A világon különböző kenyértradíciók élnek, amelyekből elhíresült néhány, mint a francia baguette, a német fekete rozsos Pumpernickel, a mediterrán olajjal dagasztott vagy az olasz ciabatta, míg nálunk a klasszikus fehér kenyérnek van nagy hagyománya.

Kenyérsütés otthon

A boltokba kerülő, sokszor rossz minőségű kenyerek miatt egyre többen próbálkoznak házi kenyérsütéssel.

Általános tévhit, hogy kenyeret sütni a világ legnehezebb dolga, és sokan megijednek a több órás művelettől. Valójában a kelesztési idő nyújtja meg a készítést, a tésztának pihenni kell, az élesztőnek pedig dolgoznia.

A modern háziasszonyok legjobb barátja éppen ezért a kenyérsütő gép. A manapság divatos módszerrel szinte bármilyen liszttel és kedvünk szerinti kiegészítőkkel (magok, szárított paradicsom) süthetünk kenyeret. Annyi csupán a dolgunk, hogy a kimért összetevőket beledobáljuk a gépbe, beállítjuk a kívánt programot, amely függ az összetevőktől, a kenyér méretétől. A gép mindhárom fázist – dagasztás, kelesztés, sütés – elvégzi, a szükséges pihentetési időket is figyelembe véve. Nincs más dolgunk, mint hátradőlni és élvezni az illatokat!


Még több kenyeres cikk:

Címlapról ajánljuk

További cikkek