Ősrégi desszertünk, amiért minden télen megveszünk - meleg, puha, omlós tésztaszaggatványok, ami a hidegben, a korán sötétedő délutánokon különösen jólesik. A szerkesztőségben többször is felvetődött, hogy mikor készül már egy jó aranygaluska, Juci kolléganőnk kedvére is szolgálhatunk most, aki csillogó szemekkel kérdezte a sütés közben: “ugye sodó is lesz hozzá?
Itt találod az aranygaluska receptjét
Hát persze, hogy lesz, és persze hogy igazi vaníliával, fél rúd kikapart magjaival, tojássárgájával sűrítve, a végén kevés felvert tojásfehérjét hozzáadva. Mint mindig, most is a teljes tejben hiszek, igaz, ötven forinttal drágább, de nehogy már ezen múljék a sikere.
Maga a recept már a fejemben volt, de azért fel kellett eleveníteni: sok más leírással ellentétben én csak egy tojást használok a tésztához, ami ezúttal alig-alig akart megkelni, pedig előzetesen az élesztőt szépen felfuttattam. A helyzetet valahogy orvosolni kellett, így az éppen csak meleg sütőbe toltam, ott már szépen elkezdett feljönni, egy órát hagytam neki, hogy a többszörösére nőjön.
Aranygaluska 1.
Régebben azt gondoltam, hogy az aranygaluska készítése valami ördöngős dolog. Bebizonyosodott, hogy egyáltalán nem az. Sőt, közben annyi szabad ideje van az embernek (a kelesztések ...
Aranygaluska 2.
Tudom, nem bonyolult, de nekem most sikerült összeraknom életem első aranygaluskáját a Horváth Ilona-féle szakácskönyv alapján. Nővérem tanácsára nem vacakoltam túl sokat a könyv ...
Újra átgyúrás, majd - itt szintén eltérek a hagyományoktól -, nem nyújtom a tésztát, hanem egy evőkanállal diónyi darabkákat szaggatok és hagyom megkelni úgy, hogy előtte már olvasztott vajban és darált dióban megforgattam a kis labdacsokat. Nekem 180 fokon harminc-harmincöt perc alatt aranybarnára sültek, azalatt megfőztem a sodót, amit felvert tojásfehérjékkel tettem könnyedebbé. Szerencsére az illat még egy kellemes bónusz mindezek mellett, én úgy szoktam mondani, hogy “gyerekkori illata” van.
Tészta, rá a sodó, és más nem kell a hétvégi boldogságoz.
