Életmód 2020.11.30.

Kell a vízszűrő, vagy felejtsük el?

Nosalty

A Tudatos Vásárlók Egyesülete sorra vette a házi víztisztító berendezések különböző típusait, hogy kiderüljön, milyen szennyeződéseket tudunk kiszűrni velük.

Egyre többen aggódnak a csapvíz minősége miatt, ezért egyre több háztartásban bukkannak fel víztisztító berendezések. A Tudatos Vásárlók Egyesülete sorra vette a forgalomban lévő házi víztisztító berendezések különböző típusait, hogy kiderüljön, milyen szennyeződéseket tudunk kiszűrni velük, és az is, milyen egészségügyi kockázatokat rejt, ha nem rendeltetésszerűen használjuk őket. Belefér például, ha a vízszűrőt egy kicsit tovább használjuk?

Korábbi cikkünkben azzal foglalkoztunk, melyek a leggyakrabban előforduló szennyeződések a csapvízben, kell-e aggódnunk az ólom, a baktériumok, az arzén jelenléte miatt. Ám a fenti szennyeződéseken kívül is sokféle oka lehet, hogy egy víztisztító beszerzésén törjük a fejünket. Van, aki a víz klóros ízét, szagát és van, aki a vízkövesedést próbálja orvosolni vele. Mások törekednek a hulladékmentességre, és az ásványvízfogyasztást szeretnék biztonságos módon kiváltani.

A víztisztító beszerzési költségei nem elhanyagolhatóak, ezért érthető, ha sokáig, éveken át szeretnénk használni. Éppen ezért, mielőtt beruháznánk, érdemes meggyőződni róla, van-e valós vízminőségi probléma.

Előző cikkünkben körbejártuk, milyen jelei lehetnek a különféle szennyeződéseknek. Ha gyanítjuk, hogy szennyezett víz folyik a csapunkból, első lépésként tehetünk hivatalos bejelentés az illetékes hivatalnál, akik kötelesek kivizsgálni a panaszt. Másik megoldás, hogy egy akkreditált laboratóriumot bízunk meg a feladattal - ez esetben önköltségen. (A vizsgálatok árairól és az óvintézkedésekről szintén a sorozat első részéből olvashatsz.)

Bizonyos szennyeződések jelenléte néhány egyszerű szabály betartásával orvosolható, ám ha ezek nem segítenek, biztosan könnyebb lesz célzott megoldást találni, ha ismerjük a problémát.

Többet árt, mint használ

A hálózati víz utótisztító kisberendezések a 201/2001.(X.25.) Kormányrendelet alapján engedélyköteles termékek, ezért kizárólag az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) által engedélyezett terméket érdemes vásárolni. Erről a forgalmazónál, a helyi Kormányhivatalok Népegészségügyi Főosztályainál vagy a Nemzeti Népegészségügyi Központnál (NNK) is lehet érdeklődni (vizosztaly@nnk.gov.hu).

A forgalmazónak kötelessége a használati útmutatóban is feltüntetni a termék biztonságos alkalmazási feltételeit. Nem árt tisztázni, hogy a kisberendezések alkalmazási engedélye otthoni használatra és kizárólag a hálózati vezetékes víz utótisztítására vonatkozik, saját kút vizének tisztítására nem.

A víztisztító kisberendezések nem megfelelő használata vagy a közegészségügyi engedéllyel nem rendelkező készülékek alkalmazása sok potenciális veszélyforrást rejthet. A kisebb víztisztító berendezések rendszeres, 3-6 havonta történő karbantartást, fertőtlenítést, szűrőcseréket igényelnek. Ezek elmulasztása rontja a víz minőségét, magyarán egy helytelenül használt víztisztítóval többet árthatunk egészségünknek, mint amennyit használunk.

A HVG 2009-es tesztjéből kiderült: már rövid használat után szinte mindegyik vízszűrőben kimutathatók különféle baktériumok. Mivel az OTH a gyári állapotban átadott gépekre ad engedélyt, a rendeltetésszerű használat teljes mértékben a fogyasztó felelőssége. Az OTH szerint 2-3 havonta érdemes cserélni a szűrőket, ellenkező esetben a szűrőn, illetve a műanyag szűrőkről leváló szerves anyagokon könnyen el tudnak szaporodni a különféle baktériumok, amelyekből azután bőven jut a „megszűrt" ivóvízbe is. Különösen a nyári nagy melegben.

Hasonló egészségre kockázatot rejt a pangó vízben megjelenő nitrit, a fordított ozmózissal működő készülék esetén az ionmentes víz fogyasztása, vagy ezüstözött aktívszén használata esetén az ezüst beoldódása a vízbe.

Klóros, ólmos, arzénes? Nem mindegy, mit akarunk szűrni!

A klór eltávolítására elegendő lehet a csapvíz kifolyatása, ám ez olykor nem segít a klóros szagon és ízen. Erre megoldást jelenthet egy egyszerű kancsós szűrő is. Az arzén vagy ólom kiszűréséhez azonban mindenképpen speciális berendezésre van szükség.

A kancsós víztisztítók cserélhető szűrői általában aktívszén szűrőt és ioncserélő gyantát tartalmaznak. Az aktívszenes szűrők megkötik az oldott szerves anyagokat, ezért alkalmasak a klóros mellékíz ártalmatlanítására, és más kellemetlen ízektől, szagoktól, színektől is megszabadítanak. Mikrobiológiai védelmet a szénszűrő ezüstözése adhat a rendszernek, ám épp ebből oldódhat a vízbe ezüst, amelynek tolerálható koncentrációja 0,1 mg/l. Csecsemők számára mindössze 0,01 mg/l!

via GIPHY

Az ioncserélő gyanta lágyítja a vizet, úgy, hogy közben nem távolítja el a víz teljes kalcium és magnézium tartalmát, így a szervezetünknek hasznos vizet állít elő. (A kalcium a csontok és a fogazat felépítésében, a magnézium az idegrendszer és az izomzat működésében játszik fontos szerepet.) Ezek a fontos nyomelemek ugyanis a kutatások szerint jobban felszívódnak a vízből, mint az élelmiszerekből vagy a táplálék-kiegészítőkből.

A kancsóval szűrt víz továbbá a vízkő eltávolítása miatt nem károsítja a kávéfőzőt, a vízforralót vagy a vasalót, így ezek élettartamát is meghosszabbíthatjuk vele.

Az ivóvíz keménységére a magyarországi ivóvízminőségi jogszabály szerint minimálisan 50 CaOmg/L, maximálisan 350 CaOmg /L lehet. A minimális érték egészségügyi indokokon alapul, mivel ezen ásványi anyagokra szüksége van az emberi szervezetnek. A maximum érték alapját technológiai megfontolások képezték (vízkőkiválás).

Ha a szűrős kancsót hűtőben tároljuk, 24 órán belül elfogyasztjuk a tartalmát és megfelelő időközönként cseréljük a szűrőt, minimalizálhatjuk a nitrit megjelenését és a baktériumok elszaporodását.

Aktívszén töltetű szűrők: könnyen karbantarthatók, de jóval drágábbak

Az aktívszén töltetű víztisztítók között vannak csapra szerelhető, mosogató alá tehető, illetve a bemenő víz kezelésére kialakított készülékek. A szénszűrő mellett mechanikai szűrőt és más vízkezelő töltetet, például vízlágyító gyantát vagy természetes ioncserélőt (zeolitot) is tartalmazhatnak.

Csökkentik a vízben lévő klór mennyiségét és minden más szerves anyagot is, illetve lágyítják a vizet. A baktériumok elszaporodását a készülékben ezüstözés, KDF (réz-cink ötvözet) vagy UV lámpa gátolja.

Az egészségügyi kockázatokat úgy kerülhetjük el, ha odafigyelünk a gyártó karbantartási és szűrőcsere javaslataira, félévente legalább egyszer fertőtlenítjük a készüléket és a pangó vizet mindig megfelelően kifolyatjuk.

A pult alatti aktívszenes rendszerű víztisztítók beszerelése alapfokú vízvezeték szerelői ismereteket kíván - ha otthonosan mozgunk a teflonszalag, a fúrógép és a tömítések világában, akkor akár házilag is be tudjuk szerelni a készüléket. Karbantartásuk is hasonló felkészültséget igényel.

Áruk 20.000-70.000 Ft között mozog, és gyakran mechanikus előszűrő és mikrobiológiai védelmet is nyújtó ultraszűrő is tartozik hozzájuk.

A fordított ozmózis technológiával tisztított víz visszasózást igényel

Az ozmózis az élő szervezetek egyik alapvető működési mechanizmusa: a víz a féligáteresztő membránon (sejtfalon) keresztül a hígabb oldatból a sűrűbb felé igyekszik. A folyamat nyomás hatására megfordul, amit fordított ozmózisnak (RO) nevezünk. Ez a folyamat hozza létre a “hígabb” oldatot: a tisztított vizet. A fordított ozmózis technológiát alkalmazó kisberendezések úgy működnek, hogy zárt rendszerben, nyomás alatt egy membránon préselik át a már több lépcsőben előszűrt vizet.

Rendszerint kétféle szűrőt tartalmaznak: mechanikait, amely eltávolítja a szilárd lebegő részecskéket és aktívszén szűrőt, amely a klórt, klórszármazékokat, szerves anyagokat szűri ki. Ezek után jön az RO-membrán, amelynek vízáteresztő mérete 0,0001 mikron nagyságú, így kiszűri a tisztításra szánt vízben lévő szinte összes fizikai és kémiai szennyezőanyagot, valamint a biológiailag aktív szervezeteket is.

Az aktívszén utószűrő az esetlegesen oldott gázt szűri ki a tisztított vízből, javítva így a víz ízét. A készülékhez tartozik még bakteriális védelmet biztosító egység (UV-lámpa, ezüstözött aktívszén utószűrőként) és általában steril puffertartály is, mivel ez a tisztítási folyamat viszonylag lassú.

Fontos tudnunk, hogy miután a berendezés az emberi szervezet számára fontos anyagokat is kiszűri, így a kezelt víz nem felel meg az ivóvízre vonatkozó magyarországi előírásoknak. Az úgynevezett visszasózást általában visszasózó patronnal vagy a kezelt és kezeletlen víz megfelelő arányú keverésével (by-pass rendszer) biztosítják a gyártók. A visszasózó patronnál sajnos előfordulhat, hogy nem képes biztosítani az előírt minimális keménységet, a by-pass rendszer esetén pedig az jelenthet problémát, hogy az eltávolítandó anyagok - alacsonyabb arányban - jelen lesznek a fogyasztott vízben.

A készülék karbantartásának két része van, az egyik az elő- és utószűrők évenkénti cseréje, a másik pedig az RO membrán cseréje. Utóbbi 2-4 évente szükséges, függ a membrán típusától, az átfolyatott víz mennyiségétől és minőségétől. Ez esetben is ügyelni kell a rendszeres fertőtlenítésre és a biztonságos használatra, már csak azért is, mert ez a típusú berendezés komoly befektetést jelent, ára 50 és több százezer Ft között mozog.

Vízlágyítók

A vízlágyító készüléket általában mosogató alá szokták beszereltetni, ritkább esetben használják bemenő víz kezelésére. Felépítése egyszerű, de a berendezés általában nagy méretű.

Leginkább akkor javasolt a használata, ha a háztartási gépeinket szeretnénk védeni a vízkőlerakódással szemben. Az így előállított lágyított víz ásványi anyagokban nagyon szegény, ezért fogyasztása ivóvízként nem ajánlott. A baktériumok elszaporodása elleni védelmet a rendszeres, általában automatikusan beállított regenerálás biztosítja. A vízlágyítás során a nátriummal feltöltött ioncserélő műgyanta a víz kalcium és magnézium ionjait nátrium ionra cseréli addig, amíg a gyanta aktív csoportjain van nátrium. Ha elfogy a nátrium, akkor a gyanta telítődik és regenerálni kell. A gyantán 10%-os sóoldatot (NaCl) keresztül áramoltatva a nátrium az aktív csoportokhoz kapcsolódik úgy, hogy leszorítja a kalcium és magnézium ionokat, melyek klorid ionhoz kapcsolódva a lemosó vízzel a csatornába kerülnek.

A vízlágyító készülékek ára 100-200.000 Ft-nál kezdődik, de márkától és kapacitástól függően jóval magasabb is lehet.

Speciális víztisztítók

A legnagyobb aggodalomra az adhat okot, ha az ivóvíz határérték feletti arzént, ólmot vagy nitrátot tartalmaz. A speciális víztisztító berendezések és kiegészítők épp ezek eltávolítására lehetnek alkalmasak. Amennyiben ezek szűrése szükséges otthonunkban, a legfontosabb, hogy először tájékozódjunk a választott készülék hatósági engedélyéről.

Az előző cikkünkben említett népegészségügyi projekt keretében 3-3 telepítési helyszínen összesen 8 db, a működési elve alapján elméletben ólomeltávolításra alkalmas kisberendezés vizsgálata zajlik, ám célzottan ólomeltávolításra engedélyezett termék jelenleg nincs. A vizsgálatok 2020 júliusában zárulnak le, ezt követően várhatóan 2020 augusztusában a projekt honlapján elérhető lesz egy lista az alkalmas kisberendezésekről, valamint az alkalmazásuk feltételeiről.

Mégis hogyan lehet ennyi lehetőség közül jól választani?

Egyértelműen a kancsós víztisztító a legolcsóbb megoldás induláskor. Előnye, hogy használata egyszerű, hordozható és a palackozott vízhez képest jóval olcsóbb. 1 liter szűrt vizet megközelítőleg 10-20 Ft-os áron lehet vele előállítani. A tisztított víz pontos előállítási költsége nagyban függ a vízdíjtól, a szennyvíz díjtól és a tisztítóberendezés, illetve a szűrők beszerzési költségétől. Egy 4 fős család 5 éves vízfogyasztását alapul véve évente 20 alkalommal esedékes a szűrőcsere, ami kb. 200.000 Ft kiadást jelent.

Az aktívszenes vízszűrők ára 10.000 és 50.000 Ft között van. Előnyük a kisebb méret, a könnyű beüzemelés. Hátrányuk viszont, hogy a váltócsapon könnyebb a rendszert befertőzni, illetve, hogy beüzemelése szakembert igényelhet. Ugyanezt a kalkulációt elvégezve viszont a ritkább szűrőcsere miatt ezek a megoldások hosszútávon kedvezőbbek anyagilag.

Határozottan az RO-membrános vízszűrők karbantartása a legkörülményesebb - bár ritkábban van rá szükség - és ezek a szűrők a legköltségesebbek is. Az elő- és utószűrők cseréjét legfeljebb 6 hónap után javasolják a gyártók, míg az RO-membránt egy 4 fős család fogyasztása mellett 2 évente kell elvégezni. Így 15.000 Ft átlagos költséggel számolhatunk 6 hónapra, ami 5 év alatt 200.000 Ft. A napi költség így 110 Ft, nagyjából annyi, mint a kancsós vízszűrők esetén.