Az ortodox keresztényekhez 2 héttel később érkezik a Megváltó, mint a katolikusokhoz, és nem egy szokásukban eltérnek attól, amit a világ jelentős része megszokott karácsony táján. Nagyobb hangsúlyt kapnak a hagyományok, az ételek, és sokkal kevesebbet az ajándékozás.
Más időszámítás
De miért is esik 2 héttel későbbre az ortodox keresztényeknél a karácsony? Nem volt mindig így, ugyanis sokáig egybeesett a katolikus karácsonnyal, azonban egy reform miatt 2 héttel eltolódtak az ünnepek a katolikus és az ortodox egyház között. Az eltérés évszázadokkal ezelőttre vezethető vissza, egészen a 16. századig, amikortól a katolikusok a Gergely-naptárat használják, miközben az ortodox keresztények megmaradtak a Krisztus után 46-ban bevezetett Julianus-naptárnál - kivéve a görögöket és a bolgárokat, akik a20. század elejétől a Gergely-naptárat használják.
Az ortodox keresztényeknél a böjt november 28-tól kezdődik és 6 héten keresztül tart. Január 6-át Szerbiában Badnji dannak hívják, azaz tölgyfanapnak: a családfő tölgyfagallyat visz be a házba, amit a karácsonyt jelző 5 órai harang megszólalásakor elégetnek – ennek a rituálénak szerencsét, boldogságot tulajdonítanak. Vidéken szalmát, szénát visznek be a házba, rendszerint az ünnepi asztal alá, annak jelképeként, miszerint Jézus is szalmán született - később aztán ebből adnak az állatoknak is. Január 6-án az asszonyok kenyeret, kalácsot sütnek, amit a templomban megszentelnek, majd a ház ura felvág annyi részre, ahányan a családban vannak.
Ortodox karácsonyi menü
Karácsony böjtjén, azaz amíg január 6-án be nem esteledik halat, savanyúságot, kompótot, aszalt gyümölcsöket, hüvelyeseket és kukoricadarából készült lepénykenyeret esznek, de van, ahol a 12 apostolra utalva 12 fogást tálalnak fel – persze, nem a habzsolás jegyében. Ezt követően templomba mennek. Sok helyen a templomkertben máglyát raknak, a tetejére tölgyfagallyakat dobnak, vörösborral és mézzel - a pénz és az egészség szimbólumaként - meglocsolják, majd meggyújtják, hogy távol tartsák a gonoszt.
A tölgyfaág szikrákat vetve ég, ezzel is jelképezve a világosság eljövetelét. A hívők rendszerint elviszik a misére a kör alakú karácsonyi kalácsot és a bort, amit a pap megáld. A mise után sok helyen egy-egy marék diót és főtt búzát adnak a hívőknek, a termékenység és az egészség jegyében. Mielőtt hazamennek, a fiatalok és a gyerekek átugorják a máglya után maradt parazsat, ami a hagyományok szerint megvédi őket minden rossztól.
A miséről hazatérve aztán a családok megvacsoráznak, előtte azonban - régi katolikus szokáshoz hasonlóan - a diót keresztalakban a szoba négy sarkába szórják, majd a karácsonyi kalácsot is felvágják, és megkezdődik a falatozás. Ilyenkor malacból készült ételeket esznek, nyárson megsütik, vagy tepsiben sült húsételeketkészítenek belőle, de a töltött káposzta sem ismeretlen a számukra. A malachús mellett a liba is népszerű.
Karácsony napján aztán minden házhoz rendszerint egy fiatal fiú érkezik, aki begyújtja az aznapi első tüzet, ezzel is jelképezve egymás segítését és a fény eljövetelét.A hagyomány szerint fontos, hogy 7-én az első látogató jobb lábbal lépje át a küszöböt, hogy az előttük álló évben el ne kerülje a családot a szerencse.
Nincs karácsonyfa, és az ajándék sem a lényeges
Tény, néhol már nyugati mintára átvették a karácsonyfaállítás, valamint az ajándékozás szokását, de az ortodox karácsony alapvetően mellőzi a nagy ajándékozást, sőt, a díszes fát is.
Azok a családok, akik az ortodox hagyományok szerint ünnepelnek, január 7-én azokat a fiúkat ajándékozzák meg, akik tűzgyújtóként betértek a házba, és fényt hoztak. Később aztán, az ortodox újév első napján - ami január 14-re esik - a családtagok egymásnak adják át az ajándékaikat, mindenki a pénztárcájához mérten.
Ezeket olvastad már?
Miért eszünk virslit szilveszterkor, és miért pont pezsgőt iszunk? Szilveszteri...
Ha szilveszter, akkor virsli és pezsgő...de miért pont ez az étel és ital vált az újév ikonikus menüsorának főszereplőjévé? Egyáltalán: létezik szilveszter virsli nélkül?
Petrás GabriellaEmlékszel még, milyen volt dédi konyhája? - kultikus tárgyak a...
A sparhelt, a vájling és a stelázsi dédnagymama konyhájának kultikus tárgyai, amiket talán a mai gyerekek már nem is ismernek. Emlékszel, milyenek voltak régen a konyhák?
Petrás GabriellaPróbáld ki dédanyáink lakberendezési tippjeit - itt az ősi magyar...
Fedezd fel a magyar kultúra évezredes térrendezési hagyományait, és éleszd újra a régi hagyományokat a lakásodban!
Petrás GabriellaCímlapkép: Pinterest
Fügelekvárral sült sertéscomb