A kapor Európában és Ázsiában őshonos fűszernövény, amelyet levelei, magjai és virágai miatt is termesztünk. Kora tavasszal, a fagyveszély elmúltával vagy ősszel is elvethetjük magjait. A legjobb, ha közvetlenül a kertbe vetjük, napos helyre, mert a kapor nem szereti a hideget, és igen hosszú a gyökérzete. 15 és 20 Celsius-fok közötti hőmérsékletű talajban csírázik leggyorsabban, a kaporpalánták pedig jó esetben körülbelül 10 nap múlva már meg is jelennek - írja az Agroforum.
Tipp: nagy, vízelvezető lyukakkal ellátott cserépben is termeszthetjük a kaprot, de nem szereti a hideg, nyirkos körülményeket!
Szereti a laza, jó vízelvezetésű talajt, és érdekessége, hogy elveti magát, ezért olyan helyre ültessük, ahol szabadon mozoghat, vagy ahol még azelőtt betakaríthatjuk, hogy az önvetés megkedődik. Mivel karógyökere van, ezért a tömör talaj probléma lehet! A talaja pedig mindig legyen nedves, de ne ázzon el.
Kapros-túrós palacsinta
Az édes túrós palacsinta sokunknak nagy kedvence, amiből nem lehet eleget enni, azonban a sós verziója is igazán különlegesnek mondható. Friss kaporral, pirított baconnel, tejföllel és ...
Hűsítő zöldbableves kapros joghurttal
A zöldbableves klasszikus nyári fogás, imádjuk sok tejföllel, enyhén savanykásan. A forró verzió mellett (és az egyre forróbb nyarakat tekintve) érdemes hűsítően vagy akár jéghidegen ...
Kapros-tejfölös cukkinifőzelék
A cukkini egy nagyon sokoldalúan felhasználható zöldség, készíthetjük töltve, rántva, rakottasba! Mivel teljesen semleges ízű, így bátran fűszerezhetjük fokhagymával és ...
A kapor a téli fagyokat nem éli túl, és nem fog tovább nőni a beltérben napfény nélkül. Ahogy beköszönt a hűvös idő, takarítsuk be a növény magjait, hogy a következő szezonban elvethessük őket. Előnye, hogy gyakorlatilag problémamentes a kártevőket illetően, sőt, vonzza a hasznos rovarokat a kertbe.
Még több növény otthonra és a kertbe:
