Utazás 2020.11.30.

Kamuhírek, avagy miért hisszük el, hogy delfinek úsznak Velencében

Kessel

A járvány könnyebben kelt hamis reményeket az emberekben, mert ki vannak éhezve a jó hírekre.

Delfinek, hattyúk elefántok

Vicces és felemelő képek lepték el az internetet az elmúlt időkben, melyeken delfinek úsztak be a velencei lagúnákba, melyeknek vize végre tiszta, mint egy tengerszemé, de állítólag a hattyúk is visszatértek a városba. Azt is megtudhattuk, hogy Kínában egy elefántcsorda a kijárási korlátozások alatt átdöngetett egy falun, ezután megitták a kint hagyott kukoricabort, és részegen elfeküdtek egy teakertben szundikálni.

Az ilyen hírek azonban sajnos többnyire nem igazak: a hattyúk normál esetben is rendszeres látogatói Buranonak, ami egy kisebb sziget Velence mellett, a delfineket pedig többszáz kilométerrel arrébb, Szardínián fotózták le. Ami az elefántokat illeti, a lencsevégre kapott állatok egyébként is előfordulnak Kínának azon a területén, viszont a fotók nem Yunnanban készültek, ahogy azt eredetileg állították, és persze az állatok nem is rúgtak be. A világjárvány idején azonban sokaknak szüksége van pozitív internetes tartalmakra, és ez érthető is: nem lehet egész nap azon aggódni vagy keseregni, hogy éppen mi történik a világban.

via GIPHY

Az ilyen hírek megjelenése azt mutatja, hogy krízis idején hajlamosak vagyunk elhinni az olyan híreket is, melyek túl szépek ahhoz, hogy igazak legyenek. A velencei hattyúk például több mint egymillió like-ot kaptak. A Twitter-felhasználó, aki Kaveri néven fut, később úgy nyilatkozott a posztjáról, hogy „eddig sosem kapott semmire ennyi like-ot, ez egy személyes rekord lett neki, és ezért nem szeretné törölni a tweetet.”

Persze nem akart kárt okozni, és azzal védekezik, hogy az amúgy is igaz, hogy Velencében tisztább a víz, hiszen csökkent a hajóforgalom.

via GIPHY

Az igazság azonban az, hogy hiába kisebb a forgalom a csatornákon, a víz nagyon sekély és iszapos, így lehetetlen, hogy kristálytisztának tűnjön, még akkor is, ha egyébként az, valamint az elefántok sem csípik az alkoholt, arról nem is beszélve, hogy egy tonnás súlyú állatnak nem valószínű, hogy annyira megártana pár liter bor.

Ahhoz azonban, hogy az ilyen tartalmak sikeresek legyenek, nem csak a pozitív hírekre áhítozó közönségnek kell léteznie, hanem azoknak is, akik előállítják őket. Susan Clayton, pszichológus azt mondta erről, hogy „az emberek nagyon szeretnének a természet erejében hinni” és vannak, akik ezt az igényt azért szolgálják ki, mert ők pedig magányosak a kijárási tilalmak miatt, és a like-ok szociális örömet okoznak nekik. Így az egyik magányos ember szolgálja ki a másik magányos ember pozitivitásra való igényét.

via GIPHY

Egy delfines, vagy elefántos poszttal, mely valótlanságot állít, persze nem lenne önmagában semmi baj, ha nem arra mutatna rá, hogy milyen hiszékenyek vagyunk, ha bármilyen hírt fogyasztunk. Amikor ezekről a tartalmakról kiderül, hogy nem az igazságot terjesztik, persze bizalmatlanabbak leszünk, és ez pont akkor nem jön jól, amikor egyébként is bizonytalannak érezzük magunkat, és ki vagyunk szolgáltatva annak, hogy hírek megbízhatóak legyenek. A pszichológus azt javasolta, hogy osszuk meg a pozitív híreket, de nem szükséges, hogy ezek drámaiak és túlzóak legyenek, elég, ha valósak.